megszent-mszk02208.jpg (38081 Byte)

                           Bábony református temploma

                                      Léstyán Ferenc fotója 

                       

 

                 

 

A Nagyváradot Kolozsvárral összekötő főútról  Bánffyhunyadnál letérve, az 1G-jelzésűn , 

Magyarzsombor irányába haladunk tovább . Váralmástól döngölt talajút vezet Bábonyba.

 

1291-ben Babun,1434-ben Babon, 1471-ben Babony néven tartják nyílván az oklevelek.1333-ban plébániatemploma van, ami korán elpusztul.Az 1700-as  években épült fatemploma  1913-ban még áll , ( Szinte Gábor : A Kolozsmegyei fatemplomok )  de ez is tűzvész áldozata lesz. 

 

A jelenlegi épület 1935-ben, Kós Károly tervei alapján készült.  Ide mentették át a régi templom épségben maradt mennyezeti kazettáit és a festett karzat mellvédjét .

                                       

                                                         

                                                                       A szószékkorona  és a karzat festményei   Kövendi Asztalos János   munkái, 1753-ból .

                                                                     
                                                      

                             A karzat felirata:                                                                 "Anno 1753  Kolozsvart lako ...

 

                                                                     
 

                                                                                                ... Kövendi Asztalos János mester leginyejivel . ...

 

                                                                     
 

                                                                                                   ...  ugymint Martinus Rideli és Arkosi Györge "

 

A   református templomról  welcometoromania  oldalon

Az Erdélyi  Múzeum Egyesület kiadásában : Dr. Szabó T. Attila : Bábony története és települése  - 1939 -

 

vissza :     a főoldalra     a templomokhoz    a lap elejére    

 

                                                                                                                        ©         Molnár Tamás     2002-2011