forrás : Csíki Hírlap

Nem hagyják veszendőbe a csíkmenasági templom falfestéseit


[ 2007. december 22.]


 Mint arról már beszámoltunk, Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építész, mûemlékvédelmi szakmérnök irányításával évek óta több szakemberekbôl álló csoport dolgozik a menasági vártemplom felújításán. A helyi plébános és Benczédi Sándor több mint tíz éve pályáznak a templom megmentéséért.

A tavaly a Román Művelődési és Egyházügyi Minisztériumtól kapott támogatásból sikerült megoldani a tereprendezést, a csatornázást, védőjárdát készítettek a templom körül, kiszárították a falakat, és nekifogtak a torony felújításának is. Ez év júniusában a templom belsejében a Csíki Székely Múzeumtól Botár István és Darvas Lóránt, a Székely Nemzeti Múzeum részéről pedig Sztáncsuj Sándor József régészek derítették fel az épület íratlan történelmét.

Jelenleg Kiss Loránd és Pál Péter festő-restaurátorok csapata a szentély falképeinek a helyreállításával és konzerválásával foglalkozik, a hajó restaurálásával egy másik csapatot bíztak meg. A templom jelenlegi szentélye a 16. század végén épülhetett. A bordák által tizenöt rombusz alakú mezőre osztott mennyezetet, nem sokkal a festés előtt készíthették, ekkor kerülhetett a jelenlegi helyére a szentély diadalíve is. Egy, a szentély északi oldalába karcolt felirat – amely az (1)655-ös évet jelöli meg – alapján megállapítható, hogy a ma látható szentély valószínűleg a 17. század második felében fejezték be. A csíkmenasági templom oromzati falfestéseit, már sokan részletezték: „A képek az Atyát, a Fiút, a Szentléleket, egy angyalt, két repülő angyalfejet, Dánielt az oroszlánok barlangjában, valamint a négy evangelistát ábrázolják, továbbá Pál apostolt, Illés prófétát, Szent Pétert, Mária Magdolnát, Szent Borbálát, Szent Katalint, Szent Ilonát, Szent Zsuzsanna mártírt, Szent Klárát, Szent Annát, Szent Margit skót királynőt, Óniást, Sofóniást, Ézsaiást, Essaciást és egy azonosítatlan alakot.” (Demény István Pál – M. László Zsuzsanna: A Hargita megyei gótikus falfestmények ikonográfiája. Csíkszereda, 1979 )

Előző korok emberei nem nagyon figyeltek oda arra, hogy az alkotásokat eredeti állapotukban megőrizzék. Joggal jegyzi meg a 19. század végén egyik székelyföldi templomokról írt tanulmányában Huszka József, a Székely Nemzeti Múzeum egyik alapítója, hogy „Csíkmenaság templomának falképeit veszendőbe hagyták.” Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen állapotban vannak jelenleg a falfestések.

„A jelenlegi helyzet rendkívül bonyolult, mivel 1928-ban egy Hermann Gyula nevezetű udvarhelyi festő felfrissítette az oromzat eredeti festéseit, valamilyen enyves festékkel. Sajnos, a felújító nem tudta, hogy ilyen helyen nem tanácsos ezt az anyagot használni, mert ezekben a templomokban télen nagyon sok pára keletkezik, ami kicsapódik a falakon, majd megfagy. Ez azt eredményezi, hogy lehámlik az enyves festés. Itt is elsősorban az újonnan rávitt réteg mállott le, de sajnos, mivel ezek seccók (száraz vakolatra festett alkotások – szerk. megj.) ez sok helyen magával húzta az eredeti réteget is. Jelenleg az összkép, amit az oromzaton láthatunk, ezért ilyen töredékes” – válaszolt kérdéseinkre a helyszínen Kiss Loránd.
A restaurátor azt is kiemelte, hogy Huszka József annak idején lemásolt egy Szent Imre- és egy Szent László-jelenetet, ami valószínűleg a szentély déli oldalán a két ablak között lehetett, de mára sajnos, elpusztult.

Fontos tudni, hogy nemcsak az oromzaton, hanem a szentély oldalfalain is falfestmények találhatók, melyek eddig az előbb említett Szent Imre és Szent László jelenetektől eltekintve nem voltak feltárva.

„Az oldalsó falak felsőrészén figurális jelenetek találhatóak, az alsó részt pedig növényi ornamentika díszíti, ehhez hasonló festést találhatunk például Torján az Apor-kúriában. A falfestések felújításának folyamata egy több fázisú munka, jelen pillanatban távolítjuk el a cementes vakolatot, ezenkívül föltárjuk az oldalsó falak festéseit. Mikor minden látható lesz, akkor kidolgozunk egy koncepciót a restaurálásra, ugyanis ezt az alkotást olyan módon kell bemutatni, hogy ez a laikusok számára érthető és élvezhető legyen ” – összegzett a restaurátor.

Szőcs Lóránt, Csíki Hírlap