Adalékok Halmágy történetéhez

 

 

Ki volt előbb itt ?

A történeti kutatások azt tanúsítják, hogy jóval a szászok betelepítése előtt az Olt folyó jobb partján a magyar királyság Dél-Erdély határainak védelmére egy magyar falusort ( Halmágy, Árpás, Királyhalma, Hortobágyfalva , Oltszakadát stb.) hozott létre . ( Erdélyi múzeum )

Egyik szász kutató, Adolf Schullerus úgy ítélte meg, hogy a XII. század közepén határvédelemre idetelepített szászok egy keskeny magyar/székely sávot találtak, ez volt az elsõ határvédõ katonai lánc, mögötte helyezkedtek el az új szász telepek, mint a második védvonal részei. Egyébként ezek a magyar/székely határõr falvak soha nem tartoztak a szász székekhez, hanem a magyar királyi Fehér vármegyéhez. Ebbe a magyar/székely védõsávba tartozott volna: Halmágy,Szászugra, Királyhalma, Földvár, Tyúkos, Hortobágyfalva, Árpás Eltûnõdöm: ez az elmélet megoldaná Halmágy község rejtélyét is a volt Fogaras megyében; szórványsziget ma is, lakóinak majdnem fele magyar; itt született Varga Katalin, az 1840es évek bányászjobbágy mozgalmainak vezetõje az Erdélyi Érchegységben. Egy másik elmélet szerint Halmágyba csak 1488-ban érkeztek székelyek, miután a szász alapítókat a törökök kipusztították. Ezt állítja Georg Müller történész, aki úgy véli: Szakadátot is határvédõ szászok alapították. Majd a török dúlások nyomán kipusztult szászok helyére érkeznek a székelyek. Ez esetben nem nagyon értem, hogy milyen érdek, szándék vezette azokat a hajdani székelyeket, akik biztos szálláshelyüket azt Olt, a Küküllõk partján felcserélték a szórványélet  bizonytalanságával? ( HONISMERET 2003/4 )

 

 Az adományozás körülményeiről :

A település a kora középkor folyamán Fehér vármegyéhez, a múlt század végi beosztás szerint Nagyküküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott, ma pedig a Brassó megyei Sárkány község része. Első oklevéli említése 1211. májusából való, ekkor II. András király az ország gyarapítása, valamint szülei és önmaga lelki üdvösségére a korábban Jeruzsálemben működő Szűz Mária ispotályos keresztes lovagjainak adományozza a Kunország felé eső Borza nevű lakatlan erdélyi pusztát, melynek határait Mihály vajda utasítására az alábbi módon állapították meg: prima vero meta huius terre incipit, de indaginibus castri Almage et procedit usque castri Niolgiant. Tíz évvel ezután II. András újból a lovagoknak adja a már korábban nekik adományozott földet, amelyet később haragjában visszavett. Itt említik Halmágy várát másodszor. A harmadik pedig az 1222. december 19-én érkezett, III. Honorius pápa által kiadott iratban található, melyben a pápa megerősíti a lovagok II. András adományozta kiváltságait. Halmágy ekkor a déli részen található határvárként szerepel, minden valószínűség szerint földvár lehetett, később elveszítette stratégiai jelentőségét és teljesen elpusztult. ( Evangélikus Portál )

 

Ezt írja a Vikipedia Halmágy magyarajkú lakóiról, a " barcasági csángókról" :

Barcasági csángók

A barcasági csángók a 11. századi besenyő határőrzők maradékai, akik a Barcaság délkeleti szegletében, Brassó közelében laknak. Magukat magyaroknak mondják, a szomszédos székelyek hívják őket csángóknak, ismeretlen okból. Nyelvük nagyjából megegyezik a székelyekével, korábbi saját nyelvjárásukról (ha volt egyáltalán) sejtéseink sincsenek. A Szecselevárosban és Tatrangban lakó fő csoportjukat hétfalusi csángóknak nevezik. Az evangélikus vallás követői, melyet abban az időszakban vettek fel, amikor a brassói szászok jobbágyai voltak.

Településeik:

 

 

A halmágyi  Erzsébet királyné szobrának alkotója: 

Hargitai Nándor

Szobrász-tanár. Székelyudvarhely. (Bp., 1853. - Székelyudvarhely, 1913. )
Szülővárosában végezte a közép és az iparművészeti tanulmányait. 1887 és 1893 között tanár Budapesten, ettől kezdve 1913-ban bekövetkezett haláláig a székelyudvarhelyi állami kő-, és agyagipari iskola igazgatója. Szecesziós hangvételű síremléke a rom. kat. temetőben.
1897. Millenniumi-emlékoszlop. (Millenáris Székely Emlék). Székelyudvarhely.
1899. Orbán Balázs emlékmű Székelyudvarhely.
1908 (?). Erzsébet királyné mellszobra . Halmágy (Hălmeag) Brassó m.
1909. Erzsébet királyné emlékoszlopa. Homorodkarácsonyfalva. (Crăciunel). Hargita m.
1913. Az utolsó (1848 évi) székely nemzetgyűlés emlékműve. Tervet készít. (Nem valósult meg).

( Erdélyi művészet )

        

  vissza