Halmágy  magyar evangélikus temploma

 Az 1-es számú főútról Sárkánynál (Şercaia) északnak térve közelítjük meg , de ha május végén, június elején járnánk arra , délre tartva Vád község érintésével a  főúttól 4 kilométerre fekvő híres nárciszmezőt is felkereshetjük .

2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású. (Vikipédia)

   [ A képek nagy többsége  Czika Tihamér   honlapjáról származik ] 

   A  Vikipédia  szerint  „neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említik 1211-ben,  castrum Almage néven, II. András barcasági adománylevelében .  ( )   „Ebben az esztendőben az uralkodó a Barcaságot a német lovagrendnek adományozta, és megállapította annak határait : Halmágy-vár és Noilgant (Ugra) vár mellett Miklós-vár gyepűit említi az oklevél. A vár egy 1222-es barcasági határbejárásban is szerepel “castri Almaye” néven. Ez az Árpád-kori erődítmény legkésőbb a tatárjárás (1241/42) során elpusztult.”  1488-ban Halffenmengen, 1521-ben Halmagen, 1662-ben Lamágy néven fordul elő az okiratokban. A szászok által lakott falut 1488-ban a török pusztítja el, később magyarokkal települ újra, akik a reformáció során az evangélikus hitre térnek .  Ennek az elméletnek  természetesen cáfolata is létezik, amit egyéb, Halmágyot érintő adalékokkal egyetemben  itt közlünk .

 Bazilikális rendszerben épült háromhajós temploma 1260 előtti vagy legkésőbb ekkor kezdik el építését (Entz) ,de egyes források  egyenesen 1160-1190 -ra teszik építésének időpontját ,melyen állítást egy , a XVIII. században előkerült feliratos alapkő lenne hivatott igazolni. Az építés után döntő mértékű átalakítás nem történt, így a templom már több évszázad óta,  eredeti román kori arcát mutatja. 

A kerci hatás csaknem a templom egészén megmutatkozik. A brassói Szent-Bertalan  templommal, a kerci cisztercita apátsági -, a széki református templommal , a besztercei egykori minorita templom szentélyével valamint az óradnai templomrommal mutat rokonságot .   

   Szentélye kerci minta szerint , szentélynégyszög közbeiktatásával a nyolcszög három oldalával zárul, de megjegyzendő, hogy „... a halmágyi templom legfőbb eltérése Kerctől, különösen Brassótól -melyet közvetlen előképének tartunk - az, hogy nincs keresztháza” ( Lux Géza: Evangélikus templomok,1944). A szentély hatosztású bordás  boltozatának hevederei és bordái karélyos köteges,díszes bimbós fejezetekkel ellátott támpilléreken nyugszanak . A gyámkövek stílusa a pécsi műhelyre utal. (Dercsényi-Zádor)  

 Szent László király uralkodása idején (1040-1095), a feudális királyság megszilárdulása után, a súlypont átmenetileg az ország déli részére tevődött át, s az új művészeti központ Pécs lett. A székesegyház 1064-es tűzvész utáni újjáépítése új műhelyt teremtett, amit pécsi műhely néven ismerünk. Ennek jellemzői a székesegyházon alkalmazott térszervezet - háromhajós, háromapszisos, keresztház nélküli lombard bazilika, apszisai alatt kriptával -, valamint az épületplasztikai alkotások. A "Sámson" és "Jézus gyermeksége" domborműveken lombard-francia kettős hatás érezhető. A pécsi műhely hatása az egész országra kiterjedt: térszervezése Eger romanika kori bazilikája és Győr székesegyháza építésében érezhető, lombard jellegű épületszobrászata pedig Somogyvár, Budapest (Tabáni Krisztus), Dömös, később Ják templomára hatott. ( Fekete Csaba József  írása )

   A hajót nagyrészt körülölelő karzatot festett kazetták díszítik.              

 A főhajót az oldalhajókkal súlyos, négyszögletes pilléreken nyugvó csúcsíves árkádok kötik össze. Eredetileg keresztboltozatos volt, jelenleg fiókos barokk kori dongával tagolt és 5 boltszakaszra oszlik. Az északi oldal egyik gyámkövén egy férfi domborműve látható, a délin egy furcsa alak , amint hátán hordja a gyámkőre futó hármas oszlopot.

 

A szentélyapszis déli falán, a karzatpadló magasságában románkori ajtókeret félköríve került elő , melyet négy , befelé szűkülő sorban különböző leveles, kacsos  és indás motívumok díszítenek.

A nyugati kapu lépcsőzetes keretbe foglalt oszlopait alul közös lábazat, a kapuív vállánál  stilizált levéldíszítésű fejezetsor fogja össze. A befelé lépcsőzetesen szűkülő kapuzatban a sodrott díszítésű körtagok és fonadékos hornyok koragót ízlésű csúcsban végződnek.

A templomot kéttornyosra tervezték, de ezek csak alapjaikban készültek el , napjainkban a dk-re elhelyezkedő, különálló torony helyettesíti őket.

Erzsébet királyné halála után országszerte feketefenyőket ültettek tiszteletére, melyeket Erzsébet királyné emlékfáinak neveztek . A halmágyi Erzsébet-kertben szobra is állt,  Hargitai Nándor  alkotása , melyet 1906-ban lepleztek le. 

Ezt később leverték és a hatalomváltás után Varga Katalin, a falu szülöttjének szobrát állították helyére . 

                  Erzsébet szobra ma a templomkertben található.