Magyarbikal református temploma

Bánffyhunyad főteréről a Zilahra tartó , Almási medencét átszelő 1G jelzésű útra  térünk.

 

 

Átkelve a vasúti síneken , jobbra térve  rendre magunk mögött hagyjuk a városszéli házakat és a zsidó temetőt . Meredek kaptató következik, amelynek tetejéről csodálatos kilátás nyílik  a mélyen a  völgyben fekvő falura :

A falu első írásos említése 1249-ből származik , IV.Béla adományozó oklevelében , amidőn Bekaly földjét Pál országbírónak adja.1278-ban ismét királyi birtokként , Villa Bykal-ként szerepel.

Az 1400 dec.6-i pápai bulla fennmaradt adata szerint Tamásfalvi  Gergely, a falu patrónusa, IX Bonifáctól kér templomépítési engedélyt . A kérést azzal indokolja, hogy  „ mivel a bánffyhunyadi Szent  Erzsébet-templomba járnak,  a rossz utak és árvizek miatt nehezen közelíthetik meg a templomot s vihetik oda kisdedeiket kereszteltetni.“ (Léstyán).

Az engedély átvétele után 1401-ben hozzáfognak a templom építéséhez, amelyet valószínüleg már egy évvel később, Szt. Lénárd tiszteletére fel is szentelnek.

1694-ben, földrengés következtében beomlik a templom gótikus boltozata, az új festett kazettás famennyezetet Gyalui Asztalos János készíti el 1697-ben :

Ugyancsak 1697-ből származott az azóta lebontott szép faharangláb is , melyet 1923-ban, a Kós Károly tervei alapján épített , hajóhoz tapasztott kőtoronnyal helyettesítenek .

Az 1746-os újabb földrengés további károkat okoz a templomban . Így kerül sor 1790-ben a következő átépítésre, amikor, bár kiszélesedik a hajó , megőrződik a koragót, sokszögzáródású szentély, a csúcsíves diadalív és a szentély két kőrácsos ablaka.

A megnagyobbodott mennyezetet újabb kazettákkal kellett borítani, amelyeket 1794-ben , tehát majdnem száz évvel Gyalui után ,  ifj. Umling Lőrinc fest meg :

Umling jól tervezett felfogásban , a Gyalui –féle szürke keretezést felhasználva rajzol szekfűt, tulipánt, apró piros madarat - tábláin fehér alapon csokorba kötött könnyű piros virágok táncolnak , s itt is találkozunk id. Umling Gyerővásárhelyről és Nádasdarócról ismert „gyümölcslopó” madarával . „Napjainkra a szentélyben mindössze huszonegy, a hajóban pedig harminchét tábla maradt meg” ( a Néprajzi Múzeum 2007-es Umling-kiállítása ) Ugyancsak ifj. Umling Lőrinc 1794-es munkája a szószékkorona ,valamint a nyugati- és az orgonakarzat  9-9 táblája.

            

Az orgonakarzat középső három kazettáját a kevésbbé ismert Lőrincz János festette 1790-ben :

 

 

 

„Fundamentomából az Kőrakását maga Költsége...

 E´kar s Új Menyezet Közönséges Székkel´ Készítete a Magyar

Bikali Ref. Ecla Az Maga Költségével Lőrintz János által:9 Nov´bri

Ano 1790ben [ ]zen [T]Emplomnak Fele részit Mgo

Sz: M: Biro Sigmond Úr Tsináltatta“

Ezen kívül „ a szentély mennyezetébe huszonnégy, a hajóéba ötvennégy sablonnal festett táblát építettek be, melyeket Csöregi Márton és Asztalos József festő készített.” ( a Néprajzi Múzeum 2007-es Umling-kiállítása )

 Háromszáz év kazettafestészete : felül Gyalui Asztalos János 1697-es, alatta ifj. Umling Lőrinc 1794-es, legalul Csöregi Márton - Asztalos József 1923-as  kazettái.