Adatok Marosfelfalu múltjáról  és jelenéről

 

A falu iskoláiról, gazdasági életérõl és lakosságáról Bíró Donát szászrégeni tanár összefoglalójából tudjuk meg a következő adatokat:

         

Felfaluban a szervezett iskolai oktatás kezdete a XVIII. század első felére tehető. A református oktatás 1722-ben indul. A tanítás az őszi mezei betakarítás után, november elején kezdődött, és tavasszal, áprilisban vizsgával fejeződött be. Az oktatás három évig tartott. A tananyagban a hangsúlyt az olvasásra, a katekizmus és az egyházi énekek tanítására fordították. Ezenkívül megismerkedtek a négy alapművelettel. Az 1722-ben szervezett iskolában oktató tanítók sorát Bende János nyítja meg. Őt követik a XVIII. század végén és a XIX. században Bende Ferenc, László István, Balázs Ferenc, Csoma György, Kovács Dániel, Muzsnai Antal, Vígh Sándor. A tanítók javadalmazásukat természetben és pénzben kapták, így például a báró Kemény család 1802-ig, a malom működéséig, a szombati malomvámot adta a papnak és az iskolamesternek. 1824-től 1864-ig a pap és a tanító a Szucsáki Ferenc gondnok által felajánlott négykövű malom vámtizedét élvezte. 1891-ben a tanító fizetése 347 forint és 83 krajcár volt, melyből a 35 forint tandíjváltsággal együtt 190 forint 13 krajcár készpénz, a többi pedig terményekből származott.

 

  A református iskola 1881-ben , a görög katolikusoké  a két világháború között épült . A falu lakóinak önkéntes munkájával és pénzbeli hozzájárulásával építették 1968 és 1981 között az I-VIII. osztályos általános iskolát.

         

A tanköteles gyermekek száma jelenleg kevés, emiatt csak kis létszámú vagy összevont osztályok léteznek. A 2003-2004-es tanévben két magyar összevont I-IV. osztály működött 12-12 tanulóval, két tanítónővel. A román tagozat egy összevont és két független elemi osztályában három pedagógus tanít. A 2004-2005-ös tanévben a magyar tagozaton  két összevont osztály létezik, 12-18 tanulóval, Vajda Ella és Szőcs Magdolna tanítónőkkel. A román tagozaton megmaradt az egy összevont és két független osztály, három tanerővel. Az elemi osztályok mellett gimnáziumi osztályok is működnek, a magyar tagozat két összevont osztállyal . Az V-VIII. osztályba 18 (5+13) tanuló, míg a VI-VII. osztályba 16 (9+7) tanuló jár. Sajnos a létszám évről-évre csökken.

 

Felfalu lakóinak fő megélhetési forrása a mezőgazdaság.

 Egy XIX. század végi statisztikai kimutatás szerint a falu földterülete 2845 hold volt: 1357 hold szántóföld, 71 hold kert, 387 hold rét, 162 hold legelő, 731 hold erdő, 1 hold nádas, 136 hold terméketlen terület. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája Gazdacímtárának 1897-es adatai szerint az itteni református egyház 161 hold birtokkal rendelkezett. Ugyanebben az évben a gazdaságoknak 115 igásállat volt a tulajdonukban. 

A falu jelenlegi földműves és állattartó lakói a mezőgazdálkodásból származó jövedelmüket termékeiknek (főleg hagyma) otthoni vagy a régeni piacon történő értékesítésével pótolják. Ugyanakkor a magánvállalkozások és a közeli Régen  is munkalehetőségeket kínál.

 

Nemzetiségi és felekezeti megoszlás . A falu népességére vonatkozó 1723 -as adatok három  nemest és harminc más személyt említenek (családtagjaikkal együtt kb. 165 személy). Az első magyarországi népszámlálás szerint a XVIII. század nyolcvanas éveiben Felfalu 86 házában 92 család élt. Jogi népessége 505 személy, 247 férfi, 258 nő. A férfiak foglalkozás szerinti megoszlása: pap 1, nemes 22, paraszt 44, azok örökösei 36, zsellér 63, egyéb 14, az 1 és 17 év közötti fiatalok száma 67. Az 1784-87-es összeírást követő népszámlálási adatok a lakosság számán kívül nemzetiségi megoszlását is tartalmazzák már.

 

Ezek szerint a falu nemzetiségi összetétele 1850 és 2002 között a következőképpen alakul:

 

 

 

 

 

Marosfelfalu református egyházközségének nagyszabású tervei vannak . Az új templomot 2004-ben renoválták,egyelőre kivülről, a belső munkálatok a 2005-ben folytatódnak. ( Már nagyon szükségszerű volt  rendbetétele, mivel az a veszély fenyegetett, hogy tatarozás hiányában ez is rom sorsára jut. A tető és a torony beázott , az ablakok kiugró részei letöredeztek, omladozott a vakolat mindenhonnan.) Ezért is szakadt félbe az új lelkészi lakás építése ebben az évben, a bejövő pénzösszegeket ugyanis a templom renoválására fordították . A több mint százéves régi parókia falai salétromosak, a padlón áttör a nedvesség . Az építkezés önerőből történik ezért aztán lassan is halad. A tavaly sikerült végre tető alá húzni az új épületet , így a továbbiakban a belső, külső vakolás, szerelés következik, tehát  a nagyja még hátra van. Anyagi háttér bizonytalan . Ha az új parókia elkészül, a jelenlegiből gyülekezeti terem lenne , valamint egy emlékszoba Szabolcska Mihálynak .

 

Tervekben nincs hiány, csak bírják erővel és anyagiakkal.  Isten kegyelmét kérjük és a világ odafigyelését reméljük ,  hogy mindezt sikerüljön megvalósítani.