Marosszentanna
( Sântana de Mureş )
Marosszentanna református
temploma
Léstyán Ferenc
felvétele |
Marosvásárhely nem is olyan régen még Kossuth Lajosról elnevezett
utcáján ( manapság
a Calarasilor névre hallgat ) a Maros felé vesszük utunkat . A hídon
átkelve , a főút vonalát követve érkezünk meg Szentannára ,
ami mára a város peremnegyedévé nőtte ki magát . Itt, vigyázva , hogy ne
az éppen tegnap betelepítettet kérdezzük
meg , a református templom iránt érdeklődünk .
|
|
A
települést először a pápai tizedjegyzék 1332- „Phinta
sacerdos de sancta Anna solvit V banales antiquos”-összefüggésben
említi . 1375-ben és 1451-ban “Villa Zenthanna”-ként
jelentkezik a Székely
Oklevéltárban , 1465-ben a Diplomatarium „Thomas de Zenth Anna ecclesie plebanus “-áról tudósít . Az
1567. évi regesztrumban
5
kapuval jegyzik . (Orbán B.) A falu a templom védőszentjéről
kapta nevét . A 17 -18. sz.-ban Lázár-birtok . Határában
gazdag őskori lelőhelyek vannak, melyekről a régészek
önálló kultúrát, a marosszentannai kultúrát nevezték el
|
Téglából
épült, egyhajós templom . Orbán Balázs az általa még látott
vársánc nyomaiból egykori erődítését is feltételezte . Korban közel
áll a 12.sz.-ban
épített marosszentkirályi templomhoz. Félköríves apszissal záródó egyszerű dongaboltozatú
széles szentélyét a 13. második felében emelték . Diadalíve is félköríves,
ablakait átalakították A 20. sz.
elején még fatorony állott a hajó nyugati oldalán , kapuja csúcsíves
volt , melybe kisebb köríves keretet illesztettek . A
jelenleg látható tornyot Benkő Károly építőmester építette
1930-ban . Ekkor pusztult el a nyugati hajófal falfestményeinek
nagy része és az említett kapuzat.
„A templom középkori emlékei közé
tartozik két harangja. Az egyik, a nagyobb, nyolcmázsás, felirata
szerint 1497-ből való: <
O
Rex glorie veni cum pace, ih(esus)
n(azarenus/
r(ex) i(udeorum)
1497 >
A harang
négy oldalán egyforma alakú körplakett Krisztust ábrázolja a
kereszten, indadísz között. "
( Léstyán )
|
|
Az
alább közölt fotók nagyrészben Ianovits István Zsolt Erdély
középkori templomai és várai c.
oldaláról származnak.
|
|
Félköríves szentségfülkéjének párkányzata szép román
díszítésű
|
A szentannai szentély látképe
|
A templom 14.sz. második feléből származó freskómaradványain az olasz korareneszánsz
hatása érződik . Egykor
az egész
templombelső és a külső homlokzatok is ki voltak festve.
A napjainkra fennmaradt festmények legnagyobb részét a szentély falain
láthatjuk A
jelenetek eredetileg a boltozatra is kiterjedve, két sávban díszítették a
falakat, legalul ornamentális sávval kiegészítve. A
szentélyboltozatot egykor a megmaradt kevés töredék alapján a Maiestas
Domini ábrázolása uralhatta. Ma
a következő falképek láthatók :
-
A szentélyben és a diadalíven: Szent Anna
harmadmagával , Szent Péter , Szent Pál, medalionok az ószövetségi
próféták mellképeivel, Anjou (Toulous-i ) Szent Lajos alakja, az okos és
balga szúzek lámpást tartó mellképei.
-
Három
apostol ülő alakja és az utolsó ítélet töredékei maradtak meg a nyugati hajófalon.
A szentély freskóit
1911-12-ben a MOB kezdeményezésére Gróh István tárta fel , aki tanítványaival
együtt akvarellmásolatokat is késztett a felszínre került részletekről.
A
legújabb , a templom egészére kiterjedő restaurálás 2000-2005 között
történt.
A
„Szent Anna harmadmagával "-
kompozíció ( a felvétel a falkép restaurálása előtt
készült )
A
szentély falának központi freskóján Szent Anna és a Szent család
ábrázolását látjuk. „ A kompozíciót a
templom védőszentje, Szent Anna kitárt karú alakja uralja: ölében Mária
és a gyermek Jézus (Mettercia – Szent Anna harmadmagával ). Anna kitárt
kezeit Szűz Mária két, szintén Mária nevű húga fejére helyezi, a
hölgyek gyermekeiket köpenyének oltalma alá terelik.” -
A középkori
Magyarország egyik legkorábbi Mettercia –ábrázolása előtt állunk,
párhuzamait Kiszsomboron, Veleméren (1373) és Siklóson (1400 körül)
találjuk meg. Ezeknél is közelebb áll
a nemrég a Bihar megyei Feketegyarmaton
feltárt Mettercia-falkép, ahol Szent
Anna kiterjesztett kezeit
szintén a két Mária fejére helyezi
A szentannai kompozíciót alul zenélő angyalok egészítik ki
.
(
Forrás : Jékely Zsombor-Kiss Lóránd: Középkori falképek
Erdélyben - a
Teleki László Alapívány kiadása , Budapest 2008 )
A szentély ablaknyílásai
mentén Szent
Pál és Szent
Péter- ábrázolások valamint egy azonosítatlan
szent képmásai maradtak fenn . A diadalív
szentély felé eső oldalán is folytatódik a szentek arcképeinek
sorozata . Itt találjuk Toulouse-i Szent Lajos képmását . Valószínű , hogy a
hajó felé néző oldal köríve is egy arcképsort takar .
Pál apostol |
Péter apostol |
Toulouse-i Szent Lajos |
 |
A diadalív bélletén kerek
medalionokban 10 ószövetségi,
kezükben írásszalagot tartó próféta ábrázolását láthatjuk
A diadaladív tetején Dávid királyt írásszalag helyett lanttal
festették meg.
A diadalív hajó felőli oldalán
az okos és balga szüzek mellképei láthatók. Marosszentannán mindkét oldal
szűzeit, úgy az üres lámpásaikat lefelé tartó balgákat, mint a jobb
oldalon található okosakat is, dicsfénnyel ábrázolták.
A
hajó nyugati falának Utolsó ítéletéből csupán a
Leviatán és az elkárhozottak seregének töredékei maradtak meg ,a
karzat magasságában a néhai 12 apostol és Krisztus egész
oldalt kitöltő freskójából három
apostol ülő alakját láthatjuk napjainkban. |
A
déli hajófal külső oldalán három koronás szent álló alakjának
töredéke még kivehető „
Elhelyezésükből arra következtethetünk, hogy Szent István, Szent
Imre és Szent
László együttes ábrázolásának maradványával van dolgunk” (
Jékely Zsombor-Kiss Lóránd:. i.m )
Újsághír
2005 december 3.-án : A
restaurálási munkálatok befejezését követôen a marosszentannai református
egyházközség december 4-én, vasárnap avatja fel a 700 éves műemlék
templomot. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet nt. Pap Géza, az Erdélyi
Egyházkerület püspöke. Jelen lesznek a magyarországi műemlékvédô
bizottság azon tagjai is, akik támogatták a restaurálást.
Marosszentanna
lelkipásztora : Péter Júlia
547565 Sântana
de Mureş p. Tg. Mures
Tel.
0265-323059
vissza :
a
főoldalra a
templomokhoz a
lap elejére
© Molnár Tamás
2002-2011
