| ||||
|
![]() |
![]() |
| A hajó nyugati karzatán található felirat szerint Ali basa hadai 1661-ben úgy leégetik a templomot , hogy csak falai maradnak meg . A hagyomány úgy tudja, hogy az ide menekültek is mind benneégnek. A templom helyreállításában ezután annak a Tóth Istvánnak van jelentős szerepe , akinek nevét az egyik , 1675-ből származó padon találjuk | ||
![]() |
![]() Az északi falba Toroczkai József feleségének ,Orbok Katának 1798-as sírköve van beépítve. A templom alatti kriptában Tóth és Toroczkai-ősök pihennek . 1629-ig fa harangláb állott a templom mellett . A most látható tornyot 1698-ban segesvári kőművesek kezdik el építeni „de revoluciok kezdődvén azonban az országban ”( II.Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc) félbemaradnak a munkálatok . A zömök kőtorony építését ,- melybe belefoglalják a régi homlokzatról származó dupla köríves vakablakot és a faragott körablakot is -, 1702-ben júniusában folytatják és hat hét alatt be is fejezik . A négy fiatorony csak 1720-ra készül el . |
![]() |
![]() |
![]() |
| Kazettás mennyezete és karzata 1667-ben készült . Az évszámot a ny.-i karzat bokrétás edényt ábrázoló festményén és a mesterkazettán is megtaláljuk . |
![]() |
![]() |
| A mennyezet 63 táblájával (
hosszában 9 , széltében 7 ) a közepes méretűek közé sorolható .Kelemen
Lajos így írja le őket Művészettörténeti tanulmányai I. kötetében :
„..főleg piros , ritkábban kékes virágok és csokrok , más lapokon
levéldíszítmények...reneszánsz babérkoszorúba foglalt levélmotívumok töltik be ,
s végül hat táblán az állatvilágból vett ábrázolások is helyet nyertek”
A középen található két feliratos kazetta egyikén ez olvasható : Illius in Laudem reparantur tecta perennem/Qui Deus est solus Primaque Causa Boni . Fölötte a dátum - A:D:16 I 67 . - és a mennyezetfestők , Kozma Mihály , Havadi András asztalosok valamint Sipos János Dékány nevét látjuk. Kelemen Lajos ennek kapcsán : „... a feliratos tábla közvetlen szomszédjában...egy-egy virágba harapó...elrajzolt hal dísztelenkedik. Nem különb a kígyó szomszédjába helyezett négy megölt delfin sem, mely ha csúfságáért méltó is lehetett az agyonnyilazásra , kár volt ezt a mennyezeten külön megörökíteni ” .... ( Gálfalvi Kozma Mihály munkája egyébként a szentgericei , 1670-ből származó festett kazettás mennyezet is .) |
![]() |
|
![]() |
![]() |
|
Új
Új
Új
A
teljes nyárádszentmártoni kazettás
mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal az
" Az ég mennyezeti " c.oldalon
nézheted meg
Új
Új
Új
A templomot
pihenőpadokkal ellátott fakerítés övezi , a bejárati lépcső mellett még ma
is látható a „szégyenkő” , melyen a falu törvényei ellen vétkezőket
állították pellengérre .( Az unitárius lelkész szerint : akkoriban elég
volt még egy kő ...) |
![]() | |
![]() | ||
| Balás Árpád 1999-es „ Barangolások a Székelyföldön” c. könyvéből alábbi népességi adatokat tudjuk meg : 371 lakosából 363 magyar , 8 cigány . Felekezeti hovatartozás szerint 29 római katolikus , 19 református , 270 unitárius és 53 más vallású él a faluban . |
A Duna-TV műsora a nyárádszentmártoni templomról
Lelkész: Varga M. Sándor
547627 Mitreşti, jud. Mureş
Tel: 0265/588014, mobil: 0740/836644
vissza
a főoldalra
a templomokhoz
a lap
tetejére
© Molnár Tamás
2004