Nyárádszentmárton unitárius temploma
|
Kiindulópontként ezúttal is Marosvásárhelyt vesszük , ahonnan a Brassóba vezető 13-as főúton indulunk el ,majd Ákosfalván a 151 D jelzésűre letérve , Nyárádszeredába tartunk .A városkát a Főtérből balra nyíló kis utcán , hajtűkanyaros szerpentineken hagyjuk el , hogy néhány kilométer után a Jobbágyfalvával és Csíkfalvával egybenőtt Nyárádszentmártonba érkezzünk . A falu unitárius templomában található Erdély egyik legrégebbi festett kazettás mennyezete
|
Az 1332-ben Sancto Martino ( Mon.Vat.) , 1453-ban pedig Zenthmarthon (Sz.Oklt) néven jelentkező helység templomának építési idejét a 13. sz.-ra teszik . Egyenes záródású régi szentélyéből csak félköríves keretezésű , befalazott sekrestyeajtaja , a csúcsíves diadalív - és a vakalakítású papiszék maradt meg . Déli és nyugati kapuja is csúcsíves
|
|
 |
|
A hajó nyugati karzatán található felirat szerint Ali basa hadai 1661-ben úgy leégetik a templomot , hogy csak falai maradnak meg . A hagyomány úgy tudja, hogy az ide menekültek is mind benneégnek. A templom helyreállításában ezután annak a Tóth Istvánnak van jelentős szerepe , akinek nevét az egyik , 1675-ből származó padon találjuk |
||
Az északi falba Toroczkai József feleségének , Orbok Katának 1798-as sírköve van beépítve. A templom alatti kriptában Tóth és Toroczkai-ősök pihennek .
1629-ig fa harangláb állott a templom mellett . A most látható tornyot 1698-ban segesvári kőművesek kezdik építeni „de revoluciok kezdődvén azonban az országban ”( II.Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc) - félbemaradnak a munkálatok .
A zömök kőtorony építését , - melybe belefoglalják a régi homlokzatról származó dupla köríves vakablakot és a faragott körablakot is, 1702-ben júniusában folytatják és hat hét alatt be is fejezik . A négy fiatorony csak 1720-ra készül el .
Kazettás mennyezete és karzata 1667-ben készült . Az évszámot a ny.-i karzat bokrétás edényt ábrázoló festményén és a mesterkazettán is megtaláljuk .
 Orbok Kata 1798-as sírköve |
torony 1702- ből
|
A karzat építési idejét jelző festmény |
|
A mennyezet 63 táblájával ( hosszában 9 , széltében 7 ) a közepes méretűek közé sorolható . Kelemen Lajos így írja le őket Művészettörténeti tanulmányai I. kötetében : „..főleg piros , ritkábban kékes virágok és csokrok , más lapokon levéldíszítmények...reneszánsz babérkoszorúba foglalt levélmotívumok töltik be , s végül hat táblán az állatvilágból vett ábrázolások is helyet nyertek”
Kelemen Lajos ennek kapcsán : „... a feliratos tábla közvetlen szomszédjában...egy-egy virágba harapó...elrajzolt hal dísztelenkedik. Nem különb a kígyó szomszédjába helyezett négy megölt delfin sem, mely ha csúfságáért méltó is lehetett az agyonnyilazásra , kár volt ezt a mennyezeten külön megörökíteni ” .... ( Gálfalvi Kozma Mihály munkája egyébként a szentgericei , 1670-ből származó festett kazettás mennyezet is .) |
|
|
|
|
|
|
|
Új Új Új A teljes mennxezetet az alábbi képre kattintva nagy felbontásban tekintheted meg . Forrás : AZ ÉG MENNYEZETI
A templomot
pihenőpadokkal ellátott fakerítés övezi , a bejárati lépcső mellett még ma
is látható a „szégyenkő” , melyen a falu törvényei ellen vétkezőket
állították pellengérre .( Az unitárius lelkész szerint : akkoriban elég
volt még egy kő ...)
A templomkertbe áthelyezett régi cserefakapun az 1673-as évszám olvasható .
Balás Árpád 1999-es „ Barangolások a Székelyföldön” c. könyvéből alábbi népességi adatokat tudjuk meg : 371 lakosából 363 magyar , 8 cigány . Felekezeti hovatartozás szerint 29 római katolikus , 19 református , 270 unitárius és 53 más vallású él a faluban .
A Duna-TV műsora a nyárádszentmártoni templomról
Lelkész: Varga M. Sándor
547627 Mitreşti, jud. Mureş
Tel: 0265/588014, mobil: 0740/836644
vissza
a főoldalra
a templomokhoz
az oldal elejére
©
Molnár Tamás
2004- 2011
