Marosvásárhelyről Brassó felé indulunk s a jelenleg Tudor-negyednek nevezett  tízemeletes tömbházak rengetegében a Nyárádszeredába  ( Miercurea Nirajului )  tartó megyei útra térünk. A városszéli falvakat  ( Jedd, Kebeleszentiván, Kebele ) magunk mögött hagyva a Nyomáti-tetõ szerpentinjeinek egyik kanyarából   ágazik le az újabban aszfalttal borított keskeny út a mély völgyben fekvõ Nyomátra .

    1966-ban 543 lakosa volt ,az 1992-es népszámláláskor  már csak 400 , ebbõl 321 vallotta magát magyarnak , rajtuk kívül 68 cigány és 11 román élt a faluban. Felekezeti megoszlás szerint : 166 unitárius , 133  református , 33 katolikus , 11 román - ill. 12 cigány  nemzetiségû ortodox  , 56 egyéb vallású,ami  azt jelentheti , hogy valamelyik szekta tagjai .

A község elsõ említése 1513-ból való , Monyath néven (  Székely Oklevéltár)  Az 1567. évi regesztrumban Monyat néven  9 kapuval szerepel , 1609-ben  “Possessio Monyath  alias Boldogasszony-falva”- ként jegyzik - , tehát a  a templom  és a  késõbbi falu védõszentje is  Szûz Mária . A templom helyén , a hagyomány szerint egy kápolna állott,ahol egy Maniat nevû remete élt .

                              

 Unitárius temploma a 13. sz.-ban épült  Ezt igazolja románkori szentélye és ablakai ,félköríves diadalíve , valamint a sekrestye befalazott félköríves ajtókerete . A reformáció elõtti korra utalnak az elõtünedezõ falfestmények. ( Léstyán Ferenc : Megszentelt kövek I. )
A sekrestyét a 19.sz.-ban lebontották , a hajót pedig átalakították.

      A kazettás mennyezetet  " KOVÁTZ PETER ASZTALOS TZINÁLTA ANNO D :  1753  8 JULI "