Őraljaboldogfalva református temploma

A Hunyad-megyei Hátszeg mellett fekvõ községet a dél-Erdélyt átszelõ 7-es számú fõútról Piskinél Petrozsény irányába letérve közelítjük meg . A 3500 lakosú településen a gondnok felkutatására ajánlatos lesz a szokásosnál több idõt betervezni . Pap ugyanis már nemigen van ( kétszer egy hónapban jön át Hátszegrõl ) s a harangozó pedig ,ha létezik egyáltalán , két kezén számolhatja össze , hányszor kell még temetésre harangoznia : Õraljaboldogfalván ugyanis nemigen élnek már magyarok .

                                        műholdfelvétel a faluról

A helység elsõ említése 1315-bõl származik amikor a  Monumenta Vaticanaban „Johannes sacerdos de villa Sancta Marie” bejegyzést találjuk .1332-ben plebániatemploma van , papja  még mindig az elõbb említett János. 1447-ben oppidum regale Bodogazzonfalva  néven fordul elõ .

...  „ Őraljaboldogfalva! A falunév csupa muzsika, csupa áhítat. Isten Anyjának neve másutt is fellelhető régi magyar helységnevekben Erdélyben is, rendszerint elmosódott alakjában. Sepsiszentgyörgy egyik negyede valamikor önálló falu volt, Szemerja néven. Ez a szó Szent Máriát rejti. Ugyanúgy, mint Piski román neve, a Simeria. ”....

Beke György Őraljaboldogfalva c. írása 2003 márciusában jelent meg a Kortársban . 

Olvasd el a teljes cikket !   

A falu temploma árpádkori építészetünk kiemelkedõ értékű emléke . Építését az 1272-1280 közötti idõszakra teszik,ciszterci ,esztergomi és dunántúli stílusjegyeket hordoz .Nyugati karzata a 14.sz.-ból származik.

Egyes források szerint eredetileg ortodox templom lett volna . Valószínűbb azonban, hogy az elõbb katolikus , majd később református anyaegyházként szereplõ Õraljaboldogfalva  templomát a Szent Benedek rendiek építették . Annál is inkább , mivel az eredetileg görögkeleti vallású , de késõbb magyar nemességet kapó és katolikussá váló Kendeffyek ( a valamikori Cândea kenéz családjáról van szó ) csak 1447-ben kapják  meg a falut Hunyadi Jánostól , így az eredeti templom építésében nem vehettek részt .

Többkorszakos munka eredményeként, négy rétegben maradtak  ránk a hajó és szentély teljes belsõ felületét gazdagon borító 14.sz-i falfestmények , bizonyára páduai olasz festõk művei. ( V.Drãguţ szerint az 1311-1400 közötti idõszakban keletkezhettek ) Rómer Flóris fedezte fel õket , feltárásukat Möller István irányította 1908-ban. Mivel a templom hosszabb ideig tetõ nélkül állt  (Veszendõ templomaink 201 old.), a freskók részben igen rossz állapotban vannak . Érdekességük, hogy az ábrázolt szentek szemeit  maradéktalanul  „kiszúrták", mert a babona azt tartja ,hogy  „ amelyik községnek »szemes szentjei« vannak, annak határát elveri a jég "

 A falfestmények felismerhetõ részletei :

A hajó északi falán : Mária születése , Jézus mennybemenetele   (  fenti kép )

A déli falon : Menny és pokol , Ábrahám kebelén az üdvözültek. (alsó kis kép)

                                                 Három , a szentély keleti falán található hat szentből 

A déli falon található az alábbi felirat , ami a templom 1311. évi , második felszentelésére utal  :

 Hista ecclesia est dedicata

 Pro honore beate genitricia

Anno domini MCCC vndecimo

                    

                     Mellékelt kép az Erdély szép-oldalról származik

A padló Kendeffi-kriptát takar.
A szájhagyomány szerint a templomot föld alatti járat kötötte össze a kastéllyal.

hivatkozások : A Történelmi Magyarország Várai

Hátszeg református lelkipásztora :  Bódis Miklós

  postacíme : 2650 Haţeg str. Bisericilor nr. 46 jud. Hunedoara  tel. +49-254-770395

vissza :             a fõoldalra              a templomokhoz         a lap tetejére