Refomátus templom

A Kolozsvár-Dés  útról  az elmúlt másfél évszázadban  elsősorban börtönéről ismertté vált Szamosújvár központjában térünk az északi Mezőséget a cegei halastavak mentén  Szászrégennel összekötő aszfaltozott mellékútra . Mindössze 6 km után el is értük uticélunkat, a faluközpont főutcájától balkézre eső ördöngösfüzesi református templomot .

    

           

          Ördöngösfüzes református temploma

 
     
A települést egyes adatok szerint már 1172-ben említik  , de a legtöbb forrásmunka  egy 1230-as , a Wassok által épített fizestelki templomról tudósító  dokumentumra hivatkozik.A Wassok Lob és Tamás nevezetű ősei görögországi szolgálataikért , III.Bélától (1173-1196 között) kapják Fizesteleket, nyolc más faluval együtt . Egyikük az a Sajószentandrás volt, ahol 1899.évi lebontásáig egyenes záródású szentélyes románkori templom állott . Az 1332-es Mon.Vat.szerint „Gyuzes” plebániatemplomának Tamás papja 32 dénárt fizet a pápának ,1369-ben Phyzes  , végül 1594-ben Füzes fomában fordul elő. Lakossága a hitújítás idején teljesen reformátussá válik .
Az „ördöngös” adaléknév 1587-es feljegyzés szerint onnan származik , hogy abban az évben a református papilakban  „az ördög garázdálkodott”... Olvasd el Hajdú Zoltán írását  : Füzes ördögei
    a templom alaprazja Az 1230-ban említett , eredeti templom egyenes záródású szentéllyel épült , későbbi , gótikus kori emlékként maradt  ránk a déli kapu valamint a szentélynégyszög keresztboltozata . Az 1660-ban a tatár-, tíz évre rá a törökök  által feldúlt és lerombolt épületet 1675-ben  , I. Apafi Mihály (1661-1690 között) erdélyi fejedelem idejében, a Szentháromság tiszteletére, középkori falainak megtartásával építik újra .Erről tanúskodik a donátorok kazettája.
  

               virágmotívumos és stilizált kétfejű sast ábrázoló táblák          

    

   a jobboldali középső tábla az Erdély-szerte ismert nap-és hold motívummal

 

                   

Ebből az évből származik a festett kazettás mennyezet , Ecsedi Asztalos  István és Fogarasi Asztalos Mihály  munkája.
  
A kazetták leggyakoribb motívumai : olaszkancsóban virágcsokor, rozettás ,virágos ,indás ,szőlőgerezdes díszítmények ,stilizált kétfejű sas ,az egyiken a székely címerből ismert napos-holdas szimbólum .Alapszínük a szürkésfehér , a motívumok piros-,barna- és feketében jelennek meg .
A szószék az 1719-es évszámot viseli .        

A mesterkezetta felirata :
1675  ESZTENDÖBEN  KISASSZONY HAVÁNAK 20. NAPIAN : ÉPiTetett
ECSEDI ASZTALOS ISTVÁN ÉS FOGARASI ASZTALOS MIHALY ALTAL

                             mesterkazetta
Tölgyfa haranglábát , mely 1643-ban két harangot  tart,1924-ben lebontják . Ekkor épül a ma látható kőtorony.

A diadalív bélletén található falfestmények eredetéről és koráról a tulajdonunkban levő szakirodalom sajnos nem tesz említést .

             falfestmény a diadalív bélletén

      Bíró Gábor rajza az egykori haranglábról

A falunak 1966-ban 1681, 2002-ben 2700 , míg 2004-ben 2600 lakosa volt.
Mint Erdély-szerte mindenütt , itt is szembeötlő a cigány nemzetiségű lakosság  térhódítása . A helyi magyar közösség létrehozta a Szülőfalum
Alapítványt, amely közösségi és kulturális rendezvényeket szervez az
ördöngösfüzesi, és tágabban a mezőségi szórványmagyarságnak .


Ördöngösfüzes református lelkipásztorának postacíme  :

Sükösd Sándor
Parochia Reformata
407275 Fizesul Gherlii nr. 314p. Gherla  

Tel :0040-264-248 119
      vissza :     a főoldalra     a templomokhoz    a lap tetejére



                                                                           © Molnár Tamás 2004