Ördöngösfüzes

Refomátus templom			A Kolozsvár-Dés útról az elmúlt másfél évszázadban elsõsorban börtönérõl ismertté vált Szamosújvár központjában térünk az északi Mezõséget a cegei halastavak mentén Szászrégennel összekötõ aszfaltozott mellékútra . Mindössze 6 km után el is értük uticélunkat, a faluközpont fõutcájától balkézre esõ ördöngösfüzesi református templomot .


A települést egyes adatok szerint már 1172-ben említik , de a legtöbb forrásmunka egy 1230-as , a Wassok által épített fizestelki templomról tudósító dokumentumra hivatkozik.A Wassok Lob és Tamás nevezetû õsei görögországi szolgálataikért , III.Bélától (1173-1196 között) kapják Fizesteleket, nyolc más faluval együtt . Egyikük az a Sajószentandrás volt, ahol 1899.évi lebontásáig egyenes záródású szentélyes románkori templom állott . Az 1332-es Mon.Vat.szerint „Gyuzes” plebániatemplomának Tamás papja 32 dénárt fizet a pápának ,1369-ben Phyzes , végül 1594-ben Füzes fomában fordul elõ. Lakossága a hitújítás idején teljesen reformátussá válik .

Az „ördöngös” adaléknév 1587-es feljegyzés szerint onnan származik , hogy abban az évben a református papilakban „az ördög garázdálkodott”... Olvasd el Hajdú Zoltán írását : Füzes ördögei

Az 1230-ban említett , eredeti templom egyenes záródású szentéllyel épült , késõbbi , gótikus kori emlékként maradt ránk a déli kapu valamint a szentélynégyszög keresztboltozata . Az 1660-ban a tatár-, tíz évre rá a törökök által feldúlt és lerombolt épületet 1675-ben , I. Apafi Mihály (1661-1690 között) erdélyi fejedelem idejében, a Szentháromság tiszteletére, középkori falainak megtartásával építik újra .Erről tanúskodik a donátorok kazettája.

Ebbõl az évbõl származik a festett kazettás mennyezet , Ecsedi Asztalos István és Fogarasi Asztalos Mihály munkája.

A kazetták leggyakoribb motívumai : olaszkancsóban virágcsokor, rozettás ,virágos ,indás ,szõlõgerezdes díszítmények ,stilizált kétfejû sas ,az egyiken a székely címerbõl ismert napos-holdas szimbólum .Alapszínük a szürkésfehér , a motívumok piros-,barna- és feketében jelennek meg .
A szószék az 1719-es évszámot viseli .

A mesterkezetta felirata :

1675 ESZTENDÖBEN KISASSZONY HAVÁNAK 20. NAPIAN : ÉPiTetett

ECSEDI ASZTALOS ISTVÁN ÉS FOGARASI ASZTALOS MIHALY ALTAL

Tölgyfa haranglábát , mely 1643-ban két harangot tart,1924-ben lebontják . Ekkor épül a ma látható kõtorony.

A diadalív bélletén található falfestmények eredetérõl és koráról a tulajdonunkban levõ szakirodalom sajnos nem tesz említést .

falfestmény a diadalív bélletén

Bíró Gábor rajza az egykori haranglábról

A falunak 1966-ban 1681, 2002-ben 2700 , míg 2004-ben 2600 lakosa volt.
Mint Erdély-szerte mindenütt , itt is szembeötlõ a cigány nemzetiségû lakosság térhódítása . A helyi magyar közösség létrehozta a Szülõfalum
Alapítványt, amely közösségi és kulturális rendezvényeket szervez az
ördöngösfüzesi, és tágabban a mezõségi szórványmagyarságnak .

Ördöngösfüzes református lelkipásztorának postacíme :

Sükösd Sándor
Parochia Reformata
407275 Fizesul Gherlii nr. 314p. Gherla

Tel :0040-264-248 119