Székelydálya


	Udvarhelyrõl a 133-as , Kõhalomra ( Rupea ) vezetõ aszfaltúton indulunk el . A Homoródszentpéter utáni éles kanyarban jobbkéz felé a községközpont , Kányád (Ulieş) irányába térünk le. Hat km sarát-porát feledve érkezünk meg a vidék egyik legjelentõsebb műemlékét rejtõ kis faluba .

A pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban már plébániatemploma van , papja Kelemen 2 és fél banális adót fizet Rómának. Egy évvel késõbb ugyancsak õ a fõszereplõ : „ Clemens sacerdos de Daya solvit II banales antiquos “. Egy 1309-es adat Dalia plébánia Hermann nevû papjáról is tudósít , mely helységnevet ugyancsak a Székelydályáéval azonosíthatunk . A reformáció idején reformátussá váló k0z0sség a 18.sz-ra anyaegyházként mûködik.

A mai templom építését a 14.sz elsõ felére teszik , sõt feltételezik , hogy a 13.sz fordulóján már állott .Ebbõl a korból való ugyanis a hajó , mely akkoriban még boltozott volt , késõbb bordás mennyezetet kapott . Az 1990-ben elkezdett nagyméretû régészeti feltárások során a mai sokszögzárodású gótikus szentélyben az ezt megelõzõ kor szögletes alaprajzú falait tárták fel. A korábbi épület létét támasztja alá a település Monumenta Vaticana-beli 1333-as elsõ említése is ,valamint az 1791-92. évi javítások során feltárt 12.sz -sírmaradványok.

a szentély északi falát is freskók díszítették

Úgy az eredeti , mint a jelenlegi , a 15.sz végi bõvítés során emelt szentélyfalakat , festmények díszítették . Az északi fal 16.sz. elejére datált falfestménytöredékei valószínüleg a Margit-legendát , a Királyok imádását ill. az Utolsó ítéletet ábrázolták . ( Huszka leírása szerint )

A déli hajófal freskótöredékén Szent György - ábrázolással találkozunk :

Legjobban a szentélyboltozat 1500 körüli , élénkzöld alaptónusú indadíszítésû falfestményei maradtak fenn . A motívumok között reneszánsz pajzsokba helyezett 8 címer látható . Orbán Balázs így kezd hozzá leírásukhoz : „Ezek elseje jobbról (heraldicailag) koronával ékitett négy osztályos czimer. Közepén egyfejü sas , különosztályainak kettejében koronás oroszlány. Harmadikában 3 , negyedikében 4 folyam-szalag .” (a Jagelló-címerrõl van szó )

A szentély mennyezetfestményeit Van der Kallen a restauráció megkezdése elõtt fényképezte. A képre kattintva saját fotóillesztésemet nézheted meg.

Második a régi székely címer ( szívet , koronát és medvefõt szablyára tûzõ kar ) , utána Brassó és Segesvár címerei következnek , míg a „ baloldaliak elsejében ökörfõ nap és holddal szarvai közt ( Moldva és székely czimer összetétele ) Másodikában egy középpontról kiinduló 3 rózsa levél ” - valószínüleg Barcarozsnyó , míg az utolsó kettõ a Szeben - ill.a hiányos középkori magyar címert ábrázolják

Valószínû , hogy a mennyezet festése szász mester kezemûve , habár Léstyán a bölényfej csillaggal motívumát egyértelmûen Barabási Lénárd 1501-1525-es évek között alkotott munkájának tulajdonítja ). A kehely formájú gyámköveken férfi és nõi fej körvonalai vehetõk ki. A boltzárókövek közül az egyik mesterjegyes , másikon üres pajzs , következõn hatágú csillag látható , az utolsó pedig díszítetlen .

	Az 1630-ból származó festett hajómennyezet 56 kazettából áll , valószínüleg szász asztalos munkája . Elõször Orbán Balázs ír róluk 1860-ban , majd Huszka József közöl tanulmányt a „ Magyar díszítõmotívumok a Székelyföldön ” címû mûvében .( 1883-Sepsisztgy. 9-10. old. ) A részben pontozásos technikával készült kazetták rajzai szabad kézzel készültek. Középen keretelt mezõben csak részben olvasható felirat látható : Aedificatum est hoc lacunar in anno salutis 1630 die XIX. novembris...

Kelemen Lajos ennek kapcsán így ír róluk : „ A késõ õszi idõ a befejezés idõpontját jelzi , s amilyen bágyadt egy ilyen õszi nap , éppen olyan ez a mennyezet is. Középszerû,...mintáiban nyoma sincs a gyalakuti mennyezet... méltóságának...vagy a csíkdelnei minták könnyedségének...Színei...bágyadt fakópirosak , kékek és sárgák, szennyesszürke körvonalakkal...” ; „ káposztalevélszerû akantuszdísz , négyszirmú rózsavirág laposodik, esetlen mellékdíszítmények , sívár mesteremberi világ” kifejezésekkel tarkítja a továbbiakban lesújtó véleményét Mûvészettörténeti tanulmányai elsõ kötetében ... „ Elrettentő példaként” íme egy pár közülük ...

Új Új Új 2010 augusztusi riport a Székelyhonon Új Új Új

Új Új Új A teljes székelydályai mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal " Az ég mennyezeti " c.oldalon nézheted meg Új Új Új

Nincs szándékunkban Kelemen kritikájával vitába szállni , itt mindössze azt a tényt szeretnénk rögzíteni, hogy a kazetták , miután többéves marosvásárhelyi restaurációs kálváriájukról hazaérkeztek Székelydályára, a falhoz támasztva várják , hogy visszakerülhessenek eredeti helyükre .

Az általános pénzhiány sajnos arra enged következtetni , hogy ez a helyzet tartóssá válhat ! Legutóbbi , 2003 áprilisi ottlétunkkor kilazult boltzárókõrõl és két éve szünetelõ munkálatokról hallottunk .

A templomkerten belül a fal melletti eredeti helyérõl a javítás során eltávolították Derzsi Petki János kancellár feleségének , Kornis Katának (1581-1637 - Apafi Mihály fejedelem nagyanyja ) 1641-ben készült és Székelyderzsrõl Székelydályába került sírkövét . A sírkõ a nagyszebeni Elias Nicolai mûve .

Az épület külsõ északi falán falfestménytöredékek kerültek elõ . Csúcsíves „ déli bejárata jobb és baloldalán , majdnem a toronyig terjedõn , az eddig ismert leghosszabb ( mintegy 5 m ) székely rovásírásos szöveg bukkant elõ az õt fedõ mészréteg alól. Megfejtése még várat magára , rengeteg ugyanis a kibetûzést gátló , egyidõs , még nedves vakolatba karcolt vonás” ( Ferenczi Géza -Utazások Udvarhelyszéken Udvarhely , 2001 )

A templom jelenlegi tornyát 1799-1804 között építették . Harangján a köv. felirat olvasható : Jesus Nazarenus,Rex Judeorum venit in mundum et homo factus est.M Paulus Neidel me fecit in Anno Dni 1643

Utószó : Székelydályán 1656 elõtt iskola , 2003 -ban pedig egy köztelefon működött.

Dálya református lelkipásztorának postacíme :

Fülöp Szabolcs
4194 Daia nr. 12 p. Ulies jud. Harghita

vissza : a fõoldalra a templomokhoz a lap elejére

utolsó frissítés : 2009 január