Tancs református temploma

                                Református templom

Szászrégenből Kolozsvárra  a Mezőséget átszelő 16-os számú műúton lehet eljutni. A városból kiérve  az első nagy elágazásnál  tartsunk csak előre,  jobbra  ugyanis Besztercére vezet az út . Az első két falut,  Beresztelkét és Magyarfülpöst magunk mögött hagyva  az egyik dombtetőn jobb kéz felé nyíló keskeny aszfaltozott bekötőútra térünk . Mélyen a völgyben fekszik Tancs .

                                        

 

A Mezőség keleti csücskében fekvő település jelenleg Faragó községhez tartozik .Az 1992-es népszámlálás szerint 734 lakosából 468 cigány,183 magyar , 83 román nemzetiségű volt . Felekezeti megoszlása szerint : 640 református, ( ami azt jelentheti , hogy a 183 magyaron kívül a 468 cigány is a református felekezethez tartozott ) 77 ortodox, , 4 római - 3 görögkatolikus ,10 egyéb .

 

Első említése 1396-ból származik : „ Petrus presbyter plebanus de Toczs...parochialis ecclesiae beati Anthonii confessoris de Toczs” 1439-ben Tats néven írják , 1454-ben Tanch , 1508-ban Tanchháza, 1639-ben Tancs formában fordul elő. Középkori lakói a reformáció idején lutheránusokká válnak de a szászok fogyatkozása során a falu temploma a 16.század végére a reformátusoké lesz .
Basta generális (1544-1607 ) császári seregei úgy feldúlják a falut , hogy két évtizeden keresztül lakatlanná válik . 1882-ben a templom nyugati oldala kidől s a református gyülekezet pap nélkül marad. Az évtized végére  felújítják és körlelkészség központjává teszik (Léstyán)

Temploma több stíluskorszak nyomát viseli . Míg Kovács szerint
( Magyar református templomok II.658 ) az 1300 körüli évekből származik , B.Murádin Katalin úgy tudja, hogy  „Szásztancs”  német lakói csúcsíves templomukat az 1410-és 50-es évek között emelték. Az első feltevést támasztja alá a 13. sz. végére datálható torony alatti - románkori  - nyugati kapu . Ma a hajót XVII. sz.-i festett kazettás- , a  szentélyt  a XIX.sz eleji stukkó mennyezet fedi . Nagyobbik harangján az 1537-es évszám olvasható.
                                          

                                        Debreczeni László még torony nélkül látta a tancsi templomot

 

 

Az 1758-ból származó szószék Sipos Dávid munkája .  „A latin feliratú katedrát a faragott-festett szószékkoronával együtt a grófi rangra emeltetett Földvári Ferenc, a templom és eklézsia bőkezű patrónusa rendelte.( B.Murádin Katalin )                                Debreczeni László rajza
 

                                    Sipos-szószék 1758-ból B.Murádin Katalin rajza  Kattints a fényképért

 
                        cifrapad a szentély déli oldalán

                   A szentélybeli cifrapad szép gótikus faragást hordoz .

A tancsi református templom nevezetessége azonban kétségtelenül 65 kockából álló kazettás mennyezete , mely Kraszna és Szilágylompért mellett az egész Kárpát-medencén belül  a  legtöbb ember-, illetve állatalakos ábrázolást hordozza  . A táblák  feltűnően nagy része, 19 db.,  tartalmazza eme figurális ábrázolásokat , ember, állat és fantasztikus alakok  formájában . A mennyezet felirata szerint : „Köblös András idejében Kiss Mihály és Orbán Mártonnak - egyházfiságokban építtetett - Anno Domini 1676 :D:18=Iun.” Alkotójuk , habár neve egy kazettán sem szerepel ,  minden bizonnyal Parajdi Ilyés János .

            Mesterkazetta névjegy nélkül Katt. a nagyobbításért
        „ A somkereki elpusztult mennyezet is hihetőleg az Ilyés János műve lehetett . Ilyést a közellakó Almásmálomiak talán éppen Somkerékről vagy környékéről ismerhették , és 1683-ban így festették vele templomuk új mennyezetét.”  1900 körül pusztult el az a  nyárádszentimrei festmény , amelyet Parajdi Ilyés János 1670-ben festett. Orbán Balázs még látta , ahogy a „ hollón lovagló Nagy Sándor, magyar díszöltönyben zenélő Szent Dávid, szirének,najádok s végre a halálnak rémképe” pompáztak rajta . Kelemen Lajos  a legénykarzat nyolc megmaradt táblájáról tud még 1904-ben .  Pókában is Ilyés-mennyezet volt valamikor .

Kelemen Lajos :  Művészettörténeti tanulmányok, Kriterion , Bukarest 1977


A tancsi festett kazettás mennyezetet Parajdi Ilyés János egyedül megmaradt munkájaként tartjuk számon.

A  mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal , az   Ég mennyezeti c.oldalon tekintheted meg ! Alábbi kép is onnan származik .

                                                                 Tancs kazettás mennyezete .A fotómontázs a Napút honlapjáról származik

Kelemen Lajos így ír róluk : „naiv ábrázolások...,mintha azokat festőjük valamelyik XV-XVI. századi orosz képes krónikából vagy régi liturgikus könyvből kölcsönözte volna . Egyiken Noé bárkája úszik furcsa, kifeszített vitorlákkal s gályahajtók módjára elhelyezett nyolc emberével. Szomszédjukban ott repül szájában olajággal a Noé galambja, ...mellette a másik kazettán primitív angyal áll, kivont pallossal...s hogy félreértés ne legyen belőle, a festő oda is írta fejéhez , kétfelé szakítva, az AN-GYAL nevet ...

               Noé bárkája                   az Özönvíz végét hirdető , olajágat hozó  galamb                               Angyal


...Mellettük vézna Ádám és Éva áll...szomszédjukban egy derékon alul kígyóban folytatódó emberi alak látható.Nagybetűs magyarázó feliratából az tűnik ki , hogy valami babilóniai vonatkozása akar lenni."
Nem jár jobban a következő kazetta sem : „...valami különös tatáros süveggel és bő fehér ruhában, előtte ötsoros olvashatatlan nagybetűs felirattal a festő alighanem Mózest vagy Áront, a főpapot ábrázolta”

                Ádám és Éva                      babiloni sárkány                                       Mózes vagy Áron főpap  Katt.


Hosszasan lehetne Kelement  idézni , ha nem másért,  hogy zsörtölődésén tovább mosolyoghassunk : „..s ha egy-egy képen oda nem írta volna, hogy mit próbált ábrázolni, képeinek egy részéért alighanem mint megfejthetetlen képtalányokért állíthatnók a múzsák törvényszéke elé”...

Következő állítására azonban oda kell figyelnünk : „... a  gyarló emberi alakos minták használatának Parajdi Ilyés János  mennyezete esetében más oka is lehet. A szülőföldjéről messze elvándorolt élelmes székely asztalos valószínüleg részt vehetett azoknak az új román templomoknak a belső díszítésében, melyek a Szamosok vízkörnyékén és a Mezőség egy részén a XVII. század derekán épültek ... mennyezetmintájának sajátságos, a korabeli magyar festett asztalosemlékek díszítményeitől elütő, a román és rutén templomok képeire és a mikolai népi fametszetekre emlékeztető stílusa és szelleme , cirill hatásra valló nagybetűi és képmagyarázó feliratainak térbeli elhelyezése úgyszólván kínálják azt a föltevést, hogy ő görögkeleti templomokban is dolgozhatott ”

Ez a feltevés pedig azt jelentheti,  hogy Ilyés János munkáival  Erdély  bármelyik ortodox vagy görög katolikus templomaiban is találkozhatunk . Művészettörténészeink bizonyára  ennek is nyomába erednek majd . 

Kelemen továbbá :„...művei egészében az erdélyi reneszánsz mennyezetfestés hanyatló falusiasságát ...képviselik” ,  végezetül  sűrű fejcsóválás kíséretében még azt is elárulja,  hogy  „ ez a falusi asztalos elég szerencsés volt ahhoz, hogy nemcsak széles területen találjon munkát és hírnevet, hanem hogy Apafi Mihály fejedelem 1676 február 15.-én...ismert legnagyobb munkáinak létrejötte előtt több rokonával együtt címeres nemességgel tüntesse ki ”...

                hollón lovagló Nagy Sándor                    a közkedvelt napos-holdas motívum                                   Jónást fogyasztó cethal


A Kelemen Lajoséval merő ellentétben áll Vilhelm Károly véleménye, aki „Festett famennyezetek” c. könyvében  ( Kriterion , Bukarest 1975)  foglalkozik a tancsi mennyezettel . Az előbb említett Noé bárkáját, pontosabban annak  vitorláját  ő így látja : „ olyan merész fantáziával megoldott geometrikus képi átírásról van szó, amihez hasonlót csak századunk kubista festőinél találunk”  S Noé galambjáról így lelkendezik : „ Talán a legszebb tancsi kazetta a galambos, az örök biztonságot és életet jelképező levéldíszes ággal ." Nagy Sándorról : „ Nem a híres hadvezér vallásosan misztifikált alakját látjuk , hanem egyfajta népi kedélyességgel körülölelt alakot , aki inkább hasonlít parasztlegényre, mint katonára“

„ A tancsi mennyezeten jelenik meg először  a groteszk elem...az arcok  még néha hátborzongatóan naiv bájjal fintorognak ránk a mennyezetről.... 

Erdélynek talán legszebb kazettás mennyezete a tancsi....Parajdi Illyés János egyéniség volt, talán a legnagyobb a festő-asztalosok között”  ( Vilhelm Károly )

Tancs református lelkipásztora 2004-ben Nagy Ferenc .

Postacíme  :
Nagy Ferenc , 547231 Tonciu str. Principală nr. 137 p. Reghin jud. Mureş  Tel: +40-265-540251


vissza :   a főoldalra     a templomokhoz     a lap tetejére



                                                                                                                  ©   Molnár Tamás   2004- 2011