Az 1758-ból származó szószék Sipos Dávid munkája .  „A latin feliratú katedrát a faragott-festett szószékkoronával együtt a grófi rangra emeltetett Földvári Ferenc, a templom és eklézsia bõkezû patrónusa rendelte.”( B.Murádin Katalin )

A szentélybeli cifrapad szép gótikus faragást hordoz .

A tancsi református templom nevezetessége azonban kétségtelenül 65 kockából álló kazettás mennyezete , mely Kraszna és Szilágylompért mellett az egész Kárpát-medencén belül  a  legtöbb ember-, illetve állatalakos ábrázolást hordozza  . A táblák  feltûnõen nagy része, 19 db.,  tartalmazza eme figurális ábrázolásokat , ember, állat és fantasztikus alakok  formájában . A mennyezet felirata szerint : „Köblös András idejében Kiss Mihály és Orbán Mártonnak - egyházfiságokban építtetett - Anno Domini 1676 :D:18=Iun.” Alkotójuk , habár neve egy kazettán sem szerepel ,  minden bizonnyal Parajdi Ilyés János .

„ A somkereki elpusztult mennyezet is hihetõleg az Ilyés János mûve lehetett . Ilyést a közellakó Almásmálomiak talán éppen Somkerékrõl vagy környékérõl ismerhették , és 1683-ban így festették vele templomuk új mennyezetét.”  1900 körül pusztult el az a  nyárádszentimrei festmény , amelyet Parajdi Ilyés János 1670-ben festett. Orbán Balázs még látta , ahogy a „ hollón lovagló Nagy Sándor, magyar díszöltönyben zenélõ Szent Dávid, szirének,najádok s végre a halálnak rémképe” pompáztak rajta . Kelemen Lajos  a legénykarzat nyolc megmaradt táblájáról tud még 1904-ben .  Pókában is Ilyés-mennyezet volt valamikor . Kelemen Lajos :  Mûvészettörténeti tanulmányok, Kriterion , Bukarest 1977

A tancsi festett kazettás mennyezetet Parajdi Ilyés János egyedül megmaradt munkájaként tartjuk számon.

A  mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal , az  „ Ég mennyezeti ”c.oldalon tekintheted meg ! Alábbi kép is onnan származik .

Kelemen Lajos így ír róluk : „naiv ábrázolások...,mintha azokat festõjük valamelyik XV-XVI. századi orosz képes krónikából vagy régi liturgikus könyvbõl kölcsönözte volna . Egyiken Noé bárkája úszik furcsa, kifeszített vitorlákkal s gályahajtók módjára elhelyezett nyolc emberével. Szomszédjukban ott repül szájában olajággal a Noé galambja, ...mellette a másik kazettán primitív angyal áll, kivont pallossal...s hogy félreértés ne legyen belõle, a festõ oda is írta fejéhez , kétfelé szakítva, az AN-GYAL nevet ...



...Mellettük vézna Ádám és Éva áll...szomszédjukban egy derékon alul kígyóban folytatódó emberi alak látható.Nagybetûs magyarázó feliratából az tûnik ki , hogy valami babilóniai vonatkozása akar lenni."
Nem jár jobban a következõ kazetta sem : „...valami különös tatáros süveggel és bõ fehér ruhában, elõtte ötsoros olvashatatlan nagybetûs felirattal a festõ alighanem Mózest vagy Áront, a fõpapot ábrázolta”



Hosszasan lehetne Kelement  idézni , ha nem másért,  hogy zsörtölõdésén tovább mosolyoghassunk : „..s ha egy-egy képen oda nem írta volna, hogy mit próbált ábrázolni, képeinek egy részéért alighanem mint megfejthetetlen képtalányokért állíthatnók a múzsák törvényszéke elé”...

Következõ állítására azonban oda kell figyelnünk : „... a  gyarló emberi alakos minták használatának Parajdi Ilyés János  mennyezete esetében más oka is lehet. A szülõföldjérõl messze elvándorolt élelmes székely asztalos valószínüleg részt vehetett azoknak az új román templomoknak a belsõ díszítésében, melyek a Szamosok vízkörnyékén és a Mezõség egy részén a XVII. század derekán épültek ... mennyezetmintájának sajátságos, a korabeli magyar festett asztalosemlékek díszítményeitõl elütõ, a román és rutén templomok képeire és a mikolai népi fametszetekre emlékeztetõ stílusa és szelleme , cirill hatásra valló nagybetûi és képmagyarázó feliratainak térbeli elhelyezése úgyszólván kínálják azt a föltevést, hogy õ görögkeleti templomokban is dolgozhatott ”

Ez a feltevés pedig azt jelentheti,  hogy Ilyés János munkáival  Erdély  bármelyik ortodox vagy görög katolikus templomaiban is találkozhatunk . Művészettörténészeink bizonyára  ennek is nyomába erednek majd . 

Kelemen továbbá :„...művei egészében az erdélyi reneszánsz mennyezetfestés hanyatló falusiasságát ...képviselik” ,  végezetül  sûrû fejcsóválás kíséretében még azt is elárulja,  hogy  „ ez a falusi asztalos elég szerencsés volt ahhoz, hogy nemcsak széles területen találjon munkát és hírnevet, hanem hogy Apafi Mihály fejedelem 1676 február 15.-én...ismert legnagyobb munkáinak létrejötte elõtt több rokonával együtt címeres nemességgel tüntesse ki ”...



A Kelemen Lajoséval merõ ellentétben áll Vilhelm Károly véleménye, aki „Festett famennyezetek” c. könyvében  ( Kriterion , Bukarest 1975)  foglalkozik a tancsi mennyezettel . Az elõbb említett Noé bárkáját, pontosabban annak  vitorláját  õ így látja : „ olyan merész fantáziával megoldott geometrikus képi átírásról van szó, amihez hasonlót csak századunk kubista festõinél találunk”  S Noé galambjáról így lelkendezik : „ Talán a legszebb tancsi kazetta a galambos, az örök biztonságot és életet jelképezõ levéldíszes ággal ." Nagy Sándorról : „ Nem a híres hadvezér vallásosan misztifikált alakját látjuk , hanem egyfajta népi kedélyességgel körülölelt alakot , aki inkább hasonlít parasztlegényre, mint katonára“

„ A tancsi mennyezeten jelenik meg elõször  a groteszk elem...az arcok  még néha hátborzongatóan naiv bájjal fintorognak ránk a mennyezetrõl.... 

Erdélynek talán legszebb kazettás mennyezete a tancsi....Parajdi Illyés János egyéniség volt, talán a legnagyobb a festõ-asztalosok között”  ( Vilhelm Károly )

Tancs református lelkipásztora 2004-ben Nagy Ferenc .