Katonai Alreáliskola

                                          

                                                                                              Református Kollégium

A várban lévő Schola Particulát 1601-ben, majd 1602-ben idegen hadak felégették, s ezért kénytelenek voltak átköltözni egy régi épületbe, amely a mai Bolyai líceum helyén állott. Jelentős változás az iskola történetében 1718. április 30-án következett be, amikor egyesültek a Báthori Zsófia, II. Rákóczi György özvegye által 1671-ben elüldözött sárospataki kollégiummal, akik hosszú vándorlás után Gyulafehérváron át érkeztek a városba és egyesültek a Schola Particulával. Ez az egyesülés rangos intézménnyé, kollégiummá változtatta az iskolát, mely hosszú időn át teológiai, bölcsészeti és jogtudományi tanszékekkel működöt.

A kollégium tanárai és diákjai 1848. március 25-én a Bodor-kút előtt tartott tömeggyűlésen kinyilvánították a magyar forradalom eszméjéhez való ragaszkodásukat, majd részt vettek a szabadságharcban is.

A forradalom leverése után, a Bach-korszak idején néhány hazafi, köztük Török János, a kollégium tanára, a forradalom újraélesztését tűzte célul maga elé, részt vett a Makk-féle összeesküvésben, s így 1854-ben egyike lett a megtorló intézkedések nyomán a Postaréten kivégzett székely vértanúknak.

Az 1868-as Eötvös-féle tanügyi reform meggyorsította az iskola fejlődését, majd 1908–1909-ben elkészült a kollégium új épülete, mely az 1802–1803-ban épült internátussal optimális feltételeket biztosított az oktatás számára. Sajnos, ezt a fejlődést leállította az I. világháború, majd az 1920- as békeszerződés, melynek következtében az iskola állami támogatás nélküli felekezeti iskolává vált. 1940-ben visszakapta nyilvános jellegét, megnövekedett tanulólétszámmal Maros–Torda megye legnagyobb oktatási intézménye lett. A II. világháború ugyancsak zavarólag hatott az iskola életére, mert az épületbe betelepítették a 805-ös hadikórházat. A tanulók a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumban kaptak ideiglenes elhelyezést és ott fejezték be az 1943/1944-es tanévet. A kollégium épületét a vásárhelyi harcok idején találat érte, de a szülők, a tanulók összefogása révén rövid idő alatt a sérüléseket helyreállították, s így 1944. november 20-án újra megnyitották az iskola kapuit a tanulni vágyó fiatalok előtt.

Az 1948-as államosítással megkezdődött a "kollégiumi szellem" felszámolása. 1957-ben sikerült megünnepelni az iskola fennállásának 400. évfordulóját, amikor a líceum felvette Bolyai Farkas nevét. Az 1960–1961-es tanévtől román tagozat is működött az iskolában. Az 1989. decemberi események reményt adtak arra, hogy az iskola visszanyerje eredeti jellegét, amire 1993-ban sor is került, a Református Kollégium hosszú szünet után újrakezdhette a tevékenységét, a Bolyai líceummal együtt előkészületet tett, hogy 2007-ben mint magyar tannyelvű intézet megünnepelhesse fennállásának 450. (1557–2007) évfordulóját.

 

                                              

                                                                                           volt Római Katolikus Fôgimnázium 

forrás  :Népújság 2007. május 26 

Szerző: Fodor Sándor (S.)

Marosvásárhelyen a Mihai Viteazul (Klastrom) utca 15-17. szám alatti épületben működik.Az impozáns, szecessziós stílusú épületegyüttes 1903 és 1905 között épült Kôrösi Kálmán mérnök tervei alapján a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Fôgimnázium részére.1948-ban az épületet államosították és átadták a magyar tannyelvű líceumnak, ahova 1962-ben a román tannyelvű líceumot is beköltöztették, s így a két iskolát egyesítették.A magyar leánylíceum 1908-ban alakult, számukra építette fel a város 1912–1913 között a ma Alexandru Papiu Ilarian néven ismert iskola épületét, amit az I. világháború idején az oda telepített hadikórház miatt nem vehettek igénybe.1919. október 5-tôl a nagyszebeni Román Kormányzótanács határozata alapján a román leánylíceum a román fiúlíceummal együtt itt kezdte el tevékenységét. Az épületben működött a magyar leánylíceum is.Az 1921–1922-es tanévben a két leánylíceumot átköltöztették a volt Gróf Széchenyi István Felsôkereskedelmi Iskola épületébe, ahol a hatóság 1925-ben a magyar leánylíceumot megszüntette. A román leánylíceum 1940-ig ebben az épületben működött, de a bécsi döntés (1940. augusztus 30.) következtében 1940-1944 között felfüggesztette tevékenységét, s csak a háború után nyitotta meg újra a kapuit.Az 1948-as tanügyi reform nem érintette a román leánylíceumot, a régi keretek között működhetett tovább 1962-ig, mikor az Oktatásügyi Minisztérium rendeletére átköltözött a volt római katolikus líceum épületébe és egyesült Unirea néven a magyar líceummal.Az ott folyó oktató-nevelô tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy országszerte Marosvásárhelyt iskolavárosként ismerjék el.  Fodor Sándor S.