Csíkmenaság római katolikus temploma

Csíkmenaság , az Alcsíki-medence  egyik peremfaluja 25 km-re fekszik a megyeközponttól ,Csíkszeredától. Sepsiszentgyörgyre tartva Szentkirály után  balra, a 123C jelzésű útra térve közelítjük meg .

A Kőnig Frigyes rajza és Szabó Tibor helyszíni vázlata alapján készült alaprajzot  Molnár Tamás dolgozta át.

Forrás : A történelmi Magyarország várai

Ennek emléke a sekrestye oromfalába utólag behelyezett románkori rózsaablak. A ma látható késõ gótikus templomot tehát Árpád-kori alapokra , valószínüleg a XV. sz.második felében építik. Az oldalcsarnokot 1858-ban toldották hozzá, tornyát pedig 1836-ban. A déli kapu kerete részben megmaradt a kőkerítésben.  

( Szőnyi: Régi magyar templomok , 228 ) 

Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, hálóboltozata épen maradt.

          A kép alatt a következő felirat olvasható :  Ezen falfestmény az 1928.javítások alkalmával tűnt elő.Kijavítását Herman Gyula végezte. A javítási költségeket Adorján Ferencz kereskedő fedezte. A képek az öt prófétát ábrázolják.

A szentély északi falán látható AE.T.H. ANO 655 felirat egy restauráció évszámát jelölheti. Ekkor festhették át a címerpajzsokat, melyek ezáltal elvesztették jellegüket. 

Ezt keresve bukkant rá az 1940-es években Szervátiusz Jenő , ( a templomkert északi bejáratánál álló, az első világháború hőseinek emlékét idéző „Sebesült katona”  alkotója) a templom padlásán a csíksomlyói faragó-iskola egyik kallódó darabjára , a 120 cm magas 15. sz-i Mária-szoborra . (Nagy Béla, 1941 ,  Mihály Ferenc, 1998.)  Ez az alkotás meglepő hasonlóságot mutat a csíkszenttamási Madonnával . Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyéből 2000-ben került vissza a templomba .    

A menasági templom talán legnagyobb értékét , a barokk szárnyas oltárt 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik , jelenleg  a Magyar Nemzeti Galéria " Késő gótikus szárnyasoltárok " kiállításán tekinthető meg. Az oltár közepén álló Mária-szobor 1543-ban, a táblaképek valószínűleg korábban, az 1520-as években készülhettek , Dürer metszetek nyomán. (Mihály Ferenc, 1998.)

A hagyományok szerint :    „ Höltövényben ( Heldsdorf )   a reformatiókor kidobták a szászok,de egy potyandi szekeres ott menvén el, a szobor megszólalt,hogy : Vigy magaddal ” ( Orbán Balázs: Székelyföld leírása ) Talapzatán a Regina celli ( ! ) letare 1543  felirat olvasható. A szárnyak festett képein Jézus élete az angyali üdvözlettõl a feltámadásig , az oromban Szent Anna Máriával és a kis Jézussal.  A szárnyképek rokonságot mutatnak a csíkszentléleki szárnyasoltár képeivel. (Szőnyi: i.m. 232.; Balogh J.: i.m. 148, 150, 303.; Batthyaneum. I. 97–98.; Orbán: i.m. II. 41.; Endes: i.m. 77–78.; Rados: Magyar oltárok. 60.; Bíró: Erdély művészete. 69.)  Valószínüleg nem egy mester kezeműve. 

A régi szárnyasoltárt a 19.sz. közepe táján a jelenleg látható „modern aranyozott“ szorította ki helyéről . Dr. Haynald Lajos püspök hívta fel a menaságiak figyelmét a félretett oltár értékére, Miklós Gergely plébános pedig annak tiszteletére felépíttette a déli mellékhajót . ( Csíkmenasági templomismertető )  

A négyemeletes torony 1836-ban épült. Bejárója későgót csúcsíves kőkeretű . 

     Két harangja közül a régebbi és nagyobbik , 1542-bõl  származik( felirata: O REX GLORIAE VENI IN PACE 1542 ) 

A másik 1604-ből való. Utóbbit 1835-ben újraöntik, reá alkalmazva a régi felírást: „O rex gloriae Jesu Xte, Veni in pace. Paulus, fudit. A.D. 160 "  (Batthyaneum. I. 103.; Orbán: i.m. II. 41.)                              

207