Gelence  ( Ghelinţa )

Gelence katolikus műemléktemploma                                ( Sebestyén József fotója )	„ Gelencén 2002 január 12-én szombaton ünnepélyes keretek között átadták a hatéves munkával teljesen felújított középkori katolikus templomot . ”                ( ÉpítészFórum )
	Bugnyár Zoltán felvétele az ünnepi misén készült	A Berecki havasok lábánál ,a Gelence patak völgyében , Kézdivásárhelytõl 12 -, Kovásznától 14 km-re fekszik a 4400 lakosú  Gelence . Itt , a Székelyföld és egyben a nyugati kereszténység keleti csücskében , a  falu felszegén  lakóházak között megbúvó kis katolikus templomban "az elmúlt hétszáz év európai jelentõségû kulturális öröksége rejtõzik ."       ( Új ember )
	A községet legkönnyebben Kézdivásárhely felõl közelítjük meg ,  Szentkatolna után a balra nyíló , fákkal  szegélyezett  bekötőútra térve.

A legkorábbi  írásos emlék , amely a falut Gelenche-ként  említi , a  Sepsiszentgyörgyi Múzeum folyóirata , az ALUTA szerint  1539-bõl származik . [ Entz Géza 1567-es adatot közöl : „ Orbay Zekbe Mihalcz Myklosnak Gelenczen” - Székely Oklevéltár . ] Orbán Balázs  A Székelyföld  leírása  3. kötetében   ugyancsak az 1567-es regestrumot idézve  61 kapus nagyközségrõl tudósít .A XVI. századtól 1948-ig  katolikus iskolája van .  A falu neve  Gelencze (1601), Gelentze (1754),  majd ,a XX sz. elejétõl ,  Gelence formákban  fordul elõ.

a templom látképe délkeletről     A Szent Imrének szentelt római katolikus, kerített műemléktemplom építésének  kezdete a XIII. sz. második felére tehetõ .       az alaprajzon nyomon követhetők a különböző     építési időszakok

Románkori jellegzetességeiként tartjuk számon  13,5 m hosszú és 8,20 m  széles , terméskõbõl épült  hajóját , a diadalívet  , a déli bejárat fölött befalazott két ablaknyílást valamint a déli és nyugati kapunyílásokat.                                                                                                                              a déli kapu részlete A hatszög három oldalával záródó , öt támpillérrel megerõsített késõ gótikus szentély  a XVI. sz. elején , románkori elõdje alapjaira  épült.                                                                                                                               templombelső   ( a fotók a TransylvaniaInfo-ról származnak  )

szentségtartó fülke

A szentély északi falában található faragott kõ szentségtartó fülke , amelynek alsó párkányán az 1503-as évszám olvasható ,  már az új idõk divatjaként megvalósuló gótikus átépítést  jelzi.Az 1520-as átalakításokat valószínüleg a haralyi domonkos kolostor szerzeteseinek részvételével végezték el. Õk tervezték meg a szentély téglabordás keresztboltozatát és faragták ki a két gótikus ablakkeretet , illetve az új sekrestye kõ ajtókeretét. ( Jánó Mihály ) 1766-ban építik a templom nyugati és déli bejárata elé a két kisméretû portikuszt valamint a hajó ny.-i ill.  é.-i  falára az orgona- és ülõkarzatot ( utóbbit 1972-ben eltávolítják ) , melyeknek felszerelésekor  a hajó középkori falfestményei részben helyrehozhatatlan károsodást szenvednek.     Az 1802-es október 26.-i földrengés Háromszék  több templomában okoz károkat , így a gelenceiben is ,  ami arra készteti Veszprémi Pál  Püspöki Helytartót , hogy a „ Tekintetes Nemes Megyét ” új templom építésére szólítsa fel . 1858 januárjában összeomlási veszélyre hivatkozva bezárják a templomot , s habár a következõ év nyarán hozzáfognak a tetõszerkezet kijavításához , a  figyelem és pénz az építtetendõ alszegi hajlékra összpontosul . [ ez több megszakítással , az 1853, 1870, 1898-99-es években fel is épül. ]

Í   Így a gelencei régi templom „készen áll” a lebontásra s ez bizonyára meg  is történik , ha  Huszka József 1882-ben fel nem fedezi a mészréteg alatt lapuló falképeket , amelyek páratlan gazdagságban õrizték meg a középkori hit képvilágát .

                                                                                        az északi hajófal freskóegyüttese ( a fotó a TransylvaniaInfo-ról származik )

Felette  található a  Szent László  legenda , amelyet festője Gelencén öt  jelenetben örökített meg  : Kivonulás a ( váradi ) várból , ( kerlési ) Ütközet , Üldözés , Birkózás ( párviadal ) , Lefejezés . 

[ A Szent László-legendát ábrázoló falképsorozatok az 1400-as évekkel kezdõdõen , fôként az egykori magyar határôrvidék falusi templomaiban maradtak ránk. Keleti hagyományaink itt ötvözôdtek az európai hagyományokkal, az egyháziakkal és világiakkal egyaránt.  Szent László freskóciklusokat találni még :  Erdélyben  Bibarcfalva , Bögöz ,Csíkszentmihály ,Homoródkarácsonyfalva ,Kökös ,Oklánd , Sepsibesenyõ , Sepsikilyén  , Szacsva , Székelydálya , Székelyderzs   Felvidéken Gömörrákos,Szentmihályfa,Svábfalva,Necpál,Kisszeben ,Gútor, Kakaslomnic, Karaszkó,Liptószentandrás,Rimabánya,Szepesmindszent, Pónik és Zsegra templomaiban . Muraközben Bántornyát , Magyarországon Ócsát,Türjét, Tereskét és Vizsolyt említjük meg.]

Ide tartozik  :

Szent László a Kárpát medencében

Diós István: A szentek élete c. mûvébõl : Szent László király

Szent László legenda Székelyföldi freskókon

A hajó déli falának felsõ regiszterét valamikor teljességében az Utolsó ítélet képsorozata foglalta el : középen az ítélõ Krisztus , négy angyallal körülvéve , szájában karddal ábrázolva . ( János ap. mennyei jelenésekrõl szóló könyve. )  Az apokalipszis víziójához tartozó Köpenyeges Mária és Keresztelõ Szent János ábrázolása  a könyörgés (deézisz) ikonográfiai kompoziciójaként jelenik meg a déli kapu két oldalán . A fal keleti oldalán , a diadalív szomszédságában Paradicsom-ábrázolás, alatta Feltámadás-jelenet található. A déli fal utolsó összefüggõ képsora a Szent Katalin-legendát meséli el .                           A nyugati fal felsõ képsorából a képek rossz állapota és a késõbb  vágott ablakok miatt csak a  Szent Jakab legenda  jelenetei azonosíthatók :

                                                                                                        Huszka József akvarellmásolata a Szent Jakab legendáról

A gelencei templomhajó falfestményeit négy ismeretlen mester készítette , 1330 körül , valószínüleg õk dolgoztak Homoródszentmárton és Sepsibesenyõ templomaiban is . ( Jánó )

A hajó fölé 1628-ban 104 mezõre osztott, festett famennyezet  került . A kazetták  képei  két csoportra oszlanak : egyrészt gondos rajzú növénydíszes rozettákat , ( virágos reneszánsz ) ,  másrészt egyházi vonatkozású figurális ábrázolásokat és feliratokat láthatunk rajtuk . Festõjük valószínüleg brassói szász mester lehetett . A karzat 18  kazettája 1766-ban készült . [ Kelemen  Emlékkönyve szerint :16 szentkép  , egy családnév ill egy feszületábrázolás látható ezeken kazettákon .]   

                                  Új   Új  A teljes gelencei mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal  " Az ég mennyezeti "   c.oldalon   tekintheted meg    Új  Új

Az 1930-as években átfogó felújítást végeztek a templomon, de a kilencvenes évekre az épület  állapota ismét aggasztóvá vált  s  felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb mûemlékének listájára . A 2002-ben befeljeződött helyreállítási munkálatok 1995-ben kezdõdtek a Kovászna megyei önkormányzat anyagi segítségével, majd román központi költségvetési támogatással folytatódtak. 1999-ben és 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma összesen 4 millió forinttal járult hozzá a felújítás költségeihez a „Határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása" program keretében.

Videó a templomról a YouTube-on

Gelence lelkésze: T. Bereczi István (Mobil: 0744-693.825, E-mail: pityupap@freemail.hu)

Segédlelkész: T. Kádár István ifj. (Mobil: 0746-236.565, E-mail: kistvan_t@freemail.hu)

Tel./Fax:+40- 267-345019

Postacím: 527090-Ghelinta 598., jud. Covasna    

  

vissza :         a fõoldalra    a templomokhoz   az oldal tetejére

                                                                                                                     ©   Molnár Tamás  2003 - 2011