A Királyföld keleti határán fekvõ település az Andreanumban 1224-ben „terra Daraus“-ként jelentkezik elõször , 1494-es nagyszebeni számadáskönyvek szerint pedig , 11 forint jut „pro structura ecclesiae Draws“ ( Entz) . A reformációig katolikus falu a 18. sz-ban lutheránus anyaegyházként szerepel s 1944-ig mint szász település van számontartva . A második bécsi döntés során Magyarországhoz kerül és határközség lesz . A háború után az egész lakosság elmenekül , a templomot a betelepedõ református székelyek veszik át .

Az E-60-ason haladunk Brassó felé.A Kõhalmot ( Rupea ) elkerülõ új mûútról Udvarhely irányába letérve érjük el a Homoród alsó folyása mentén fekvõ községet.


Az eredetileg háromhajós , homokkõbõl épült tornyos bazilika építésének idõpontja a szászok letelepedése utáni , 1220-as évekre tehetõ . Oldalhajóit az 1494-es tûzvész után lebontják , a megmaradó fõhajót dongaboltozattal látják el , a hajó árkádsorait befalazzák és - Léstyán szerint ugyan-ekkor : „ a szentély félköríves záródását” kívülrõl „egyenes záródású falköpennyel erõsítik meg ” . E bizánci jellegû megoldás Harinán - a mellékszentélyek esetében - , Kisprázsmáron és Ákoson is fellelhetõ.) Ugyanebben az évben kezdõdnek el az erõdítési munkálatok : a szentélyt megemelik , védõfolyósóval látják el s védõfolyósós fedélszék kerül a templomhajó padlására is .

A templom világítását a fõhajó déli és északi oldalának négy-négy , egyetlen ívvel összefo-gott ikerablaka szolgáltatja .

A nyugati oldal rendkívül vastag falain négy emeletnyi magas torony emelkedik . Alatta található a fõhajó szélességével bíró elõcsarnok , melynek bordás keresztboltozata eredeti szépségében maradt ránk .

                  Innen dél felé egy néhai kápolna nyílik , amelynek boltozata már Orbán Balázs idejében be volt omolva , déli oldalán köríves ablakon szüremlik be a fény .


A termet négy oszlopfõ is díszíti. Egy hasonló kápolnát az északi oldalon lebontottak , rendeltetésük szerint keresztelési ill. temetkezési szertartásokon használták õket . Ilyen elrendezésrõl Orbán Balázs csak a lõcsei templom esetében tudott .

        Kapuja tekintélyes helyet foglal el Erdély románkori nyugati kapuinak sorában . Lépcsõzetes keretében tíz-tíz oszlop látható, melyek közül a szélsõk rosszabb állapotban vannak . A késõ román stílust viselõ bimbós oszlopfõk tanúsága szerint a kapu az 1250-es években készülhetett .



Az oszlopok alul közös attikai jellegû lábazatban végzõdnek , az ív vállánál ugyancsak közös feje-zetsorba futnak össze . A kapuív alatti mezõ há-romkarélyos formában kivágott , a timpanon gaz-dag leveles-indás díszítésû , s akárcsak Jákon , itt is fellelhetõ az egymással szembeforduló sár-kány-motívum . Entz Géza szerint „ valószínû , hogy a jáki tanultságú mesterek gyulafehérvári munkája után került sor Darócon való foglalkoz-tatásukra ”


Homoróddaróc Kõhalom vidékének legjelentõsebb asztalosfestõ mûhelyeként volt számontartva . Kelemen Lajos még a 17-18.sz.-ból származó karzatról és festett padok „gyönyörû sorozatá”-ról tudósíthat. A karzat 1638-ból származott ,a padok díszítményein a köv. évszámokat látta : 1676 , 1687, 1765-68, 1796,1815 . „...valóságos gyûjteményes kiállításai a segesvári asztalosmin-táknak .Umling Lõrinc...Kalotaszegen festett mintáinak alak-és színtestvérei.Ezeket a mintákat Umling kétségtelenül Segesvárról hozta magával”
A templom berendezésének 2003 áprilisában nyomát sem láttuk , reméljük, vigyáznak rá valahol !

A déli hajófal ikerablakai alatt 130 cm magas ,1375-bõl származó , a Szent Katalin legendát ábrázoló falképek kerültek elõ. A késõbb beépített belsõ támpillérek szakaszokra osztják a freskót, az álomlátás , tanítás és a mártirhalál jeleneteit évek óta álványok takarják .

A templom régi , 14.sz.végi nagyszebeni mûhelybõl származó harangját az elsõ világháború idején a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították . ( leltári száma 55.24.C. )

A templomot szabálytalan sokszögû alaprajzú , hat bástyás várfal veszi körül . A védõfalak 8-9 m magasak , hordott kõbõl emeltettek , a déli védõtorony két csapórácsának ma már nincs nyoma . A 17. sz.-ban egy második falat , keleten és nyugaton egy-egy bástyát építenek hozzá , 1841-ben lebontják õket . A megmaradó belsõ öv fala és bástyái , mivel a köveket gyakran építõanyagnak hordták el , napjainkra romosak lettek s bár az utóbbi évek restaurációs (állagmegõrzõ) munkája nyomán sikerült a helyzetet részben stabilizálni , állapotuk , mint a templom egészének állapota , továbbra is aggasztó . A munkálatok évek óta szünetelnek .

Homoróddaróc múltja ( jelene )	és jövője

Az elmúlt 160 év alatt így alakult a helység nemzetiségi összatétele

népszámlálás etnikai arány

év összlakósság románok magyarok szászok egyéb

1850 1.220 406 1 720 93

1920 1.027 340 59 618 10

1941 1.095 160 134 723 78

1966 819 179 612 28 -

1992 509 100 405 4 -

2002 543 97 436 5 5

népszámlálás	etnikai arány
év	összlakósság	románok	magyarok	szászok	egyéb
1850	1.220	406	1	720	93
1920	1.027	340	59	618	10
1941	1.095	160	134	723	78
1966	819	179	612	28	-
1992	509	100	405	4	-
2002	543	97	436	5	5

vissza :         a fõoldalra    a templomokhoz a lap elejére