43196497.jpg (6513137 Byte)

                                        Kristyor  régi ortodox temploma    

                                           (   Albertosaurus  fotója )

                 

                

 

A Hunyad megyei Kristyort a Nagyváradot a petrozsényi medencével összekötő, E79-es főút felől közelítjük meg. Brádnál térünk le a 74-es jelzésű megyei útra amely a Mócföld központján, Topánfalván keresztül a 136 km-re fekvő Tordára vezet s 6 km után érjük el célunkat. A Fehér-Körös forrásvidékén , az Erdélyi Érchegység lábánál , a Zarándi medencében járunk.

 

 

1439-ben Kirchorfalva, 1464-ben Kustulfalva, Kürtülfalva néven jelentkezik az oklevelekben . Az első név arra utal, hogy német telepesek által lakott , templomos falu lehetett . A román etimológusok a falun átfolyó Körös (Criş) kicsinyített formájából (Crişcior) eredeztetik a falu nevét. A középkorban a Zaránd-vidéki román vajda székhelye . A XVIII sz.-ban református anyaegyház és a múlt század elején is az. (Léstyán)

 

 

 

     

A községnek (amelyhez Kristyoron kívül még más három falu is tartozik) 1966-ban 2026 lakosa volt , a 2002-es népszámláláskor 4277, melyből 4182 románnak, 28 magyarnak míg 55 cigánynak vallotta magát . A munkát végző lakosság legnagyobb része a színesfémbányászatot kiszolgáló munkakörökben dolgozik A faluközpont négyemeletes tömbházain kívül az 1784-es Horea-féle vérengzés emlékművét is megcsodálhatjuk, ami elsősorban a falu magyar lakosságát tizedelte meg , akkor vált rommá a falu katolikus temploma is. 

„Crisan feldühödött, vérszomjas csapata Kuretyből a közel fekvő Kriscsor  községébe ment, ahol megtámadták a kriscsori nemes udvarokat, és 17 nemesembert megöltek - köztük a Kristyóri család 12 tagját. Crisan csapata a kriscsori öldöklés után két részre szakadt. Egyik rész Brádra ment, a másik pedig Miheleny községbe. Az öldöklő, dúló és fosztogató csapatokhoz újabb meg újabb csapatok csatlakoztak és egy pár nap alatt az egész Zaránd megye lángba borult.”( Jancsó Benedek:Erdély története)

 

Kristyor ortodox kőtemplomát a 14.sz végén Ştefan Bâlea kenéz alapította. A templom alaprajza tipikus téglalap formájú, apszisa belül félköríves, kivülről sokszöges záródású, nyugati oldalán masszív kőtorony emelkedik. A templom jelenlegi formáját a XIX sz.-ban nyerte el, amikor a hajót kelet felé meghosszabbítják és kibővítik ablakait.

 

                  man0053940.jpg (177339 Byte)

                        A déli gótikus kapukeret eredeti formájában maradt meg.

 

Ezt a kis falusi templomot elsősorban a 15. sz. elejéről származó falképei teszik nevezetessé . 

A hajó déli falán Szent Istvánt, Szent Lászlót  és Szent Imrét ábrázoló festményeket látunk, amint békésen trónolnak a  nyugati fal templomalapító Ştefan Bâlea-ja szomszédságában, akit feleségéval és kisfiával, korabeli román öltözetben örökített meg festőjük.       

  

  

             man0047626 Marius Dumitrescu.jpg (113796 Byte)              

                                    Kettő a  három magyar szent királyból    

                                        

                                                          Bâlea kenéz   

 

  A templomban található román nyelvű ismertető szerint  egy, 1279-ben, IV. László idején kelt törvényrendelet értelmében az ortodox felekezet csak úgy építhetett kőtemplomot, ha abban a három magyar király képmása is helyet kapott . 

A Partium és Erdély más templomaiban is ábrázolták szent királyainkat: Magyarremetén, Mezőtelegden, Almakeréken, Marosszentannán , Segesvár hegyi temploma csukott Szt. Márton oltárának (1510)  bal felső sarkában  és Szászsebesen is ahol Szt. István-szobor trónol a szentély északi támpillérén . A felvidéki Zsegra templomának diadalív- bélletében is 1275-ből származó falfestményen István és László látható .

Szent királyaink egyike-másika Nyugat-Európába is „ eljutott “ : Firenze San Martino a Mensola-templomának 1391-ből származó oltárának predelláján Szent István- ábrázolással találkozunk, az assisi  Szent Ferenc bazilika altemplomának egyik freskóján István és László , Magyarország Nagyasszonya, Szűz.Mária társaságában látható.

                                    

                                  

 Vissza  Kristyorra . A nyugati votív kép fölötti, felső regiszterben bibliai jeleneteket látunk : Mária halála, a Péter lábát mosó Jézus majd az utolsó vacsora.Az északi falon a Golgota történetének egy töredékét és a sárkánnyal küzdő Szent Györgyöt ismerjük fel  Az északi külső falon 15.sz-i „utolsó ítélet”-freskórészlet maradt fenn .  Marius Dumitrescu fotóit a   www.biserici.org  oldalról kölcsönöztem. 

 

Biró József  így ír - többek között- a  kristyori falfestményekről : Az erdélyi bizánci stílusú falfestés legkorábbi emlékei a 14.-15sz.-okból valók .” „Külön világ ez Erdélyben, az ortodoxia egyházművészetének képviselői, szemben az egyetemes nyugati művészettel” Ezeket a festményeket általában vándor orosz,görök vagy szerb ikonfestők készítették „Jórészük..Hunyad megyei templomokat ékesít ...  Legbecsesebb közülük az őraljaboldogfalvi  sorozat, a XIV. század végéről. A következő...század hozta létre a zeykfalvi, kristyori, ribicei, priszlopi, sztrigyszentgyörgyi, demsusi, guraszádai freskókat. Legtöbbje borzalmas állapotban maradt fenn, össze-vissza festették őket ; a jámbor boldogfalvi hívők kivágták a szentek szemét, abban a hiszemben, hogy amely falunak szemes szentjei vannak, annak határát elveri a jég...” (Bíró József:Erdély művészete)

 

Újsághír : 2001 június 24-én harangavató ünnepséget tartottak Déván, a Melite Református Gyülekezeti Ház udvarán. Az épületre felszerelt harang örökség: a dévai hívek attól a kristyori gyülekezettől örökölték, amelynek ma már csak két tagja él. Templomát kikezdte az idő, jövőjét elpusztította a reményvesztettség.   

   

                                                                                             man0053907.jpg (99774 Byte)

                                                                        Kristyoron 1983-ban tartották az utolsó református istentiszteletet.  Ebben a templomban.

 

 Ide tartozik : Biserica Adormirii Maicii Domnului  din Crişcior   ( román nyelvű ismertető )

a műemléktemplom jelenlegi ekérhetősége  : 

BISERICA ORTODOXA ROMANA CRISCIOR

STRADA MONUMENTULUI 20
337200 CRISCIOR , HUNEDOARA
Telefon : 0254/611.994

 

vissza :             a fõoldalra            a templomokhoz   az oldal elejére

 

 

                                                                                                                            ©   Molnár Tamás   2006-2011