Marosszentkirály

Marosszentkirály ( Sâncraiu de Mureş )

Entz Géza szerint a Székelyföldön a „ legkorábbi , 13. sz. eleji épületeket Marosvásárhely környékén találjuk. A legkésõbbieket Csíkban és Háromszéken . Az aranyosszékiek már a következõ századba nyúlnak át . Feltûnõ,hogy a székely egyhajós templomok három kivételével ( Ikafalva, Nyárádszentmárton, Felsõboldogfalva) mind félköríves szentéllyel épültek . Román kori torony csak Marosszentkirályon maradt.“

A Maros-hídon áthaladva balra térünk s a fojtó városszéli forgalomból kikerülve , a fõútról jobbkézre nyíló egyik mellékutcában pillantjuk meg úticélunkat , a marosszentkirályi református templom tornyát .

S valóban , ezúttal fõleg a torony érdekel minket , mivel „1900-ban a hajót és a szentélyt lebontották és újjáépítették . „ A faragott részletek a kolozsvári múzeumba kerültek“ (Entz Géza)

A település elsõ említéseként egy 1239-bõl való oklevelet tartunk számon , amely „szentkirályi székelyekrõl” beszél. ( Suciu: Dictionar istoric ) Az 1332. évi pápai regestrum szerint önálló egyházközség : „Petrus sacerdos de Sancto Rege solvit 20 banales antiquos et XXVI denarios “ , de a település korábbi létére vall az a tény , hogy 1890-ben „ a 13.sz elején épült templom temetõjében ezüst hajkarikák kerültek elõ “ . 1390-ben a település az erdélyi püspök levelében Zenkyralként szerepel ,1419-es oklevélben István király tiszteletére emelt templomról hallunk ( „ Laurentius plebanus ecclesie sancti Stephani regis in Zenthkyral“ ) Az 1567-es regestrumban Zent-Király néven , négy kapuval szerepel .

Orbán Balázs még látta a „ 7 lépés hosszú ,6 lépés széles szentélyt “ , amelyet köríves diadalív választott el a három lépéssel hosszabb hajótól . A szentély északi oldalán ill. az apszis közepén románkori ablakok nyíltak, a hajó déli falán két köríves ill. egy kerek ablakot és csúcsíves kaput lehetett látni . A hajó és a szentély falait díszítõ „élénk színû freskókra " Nemes Ödön és Kelemen Lajos 1894-ben bukkannak rá . Nemes Ödönnek köszönhetjük a ránk maradt színezett rajzmásolatokat , amelyeket a kolozsvári múzeumban õriznek . A feltárt 400-éves falfesménytöredékek ugyanis a következõ években a hajóval egyetemben megsemmisülnek .

Nemes Ödön rajza a marosszentkirályi Katalin-legenda töredékéről

Így látta Orbán Balázs

Greguss János rajza az egykori templomról

templombelső 2003 tavaszán

Szentkirályi templombelső - 1994

Az 1970-80 - as évek beköltözései révén megnövekedett gyülekezet számára az addigi templom szûknek bizonyul , így 1991-ben új templomhajó építéséhez fognak , amit egy évvel késõbb fel is szentelnek.

románkori ablakok

Az eredeti formában megmaradt torony nyugati és északi felén található ikerablakok már Orbán idejében is be voltak falazva , míg a déli ma is nyitott.

befalazott románkori ikerablak

Két harangja közül a régebbi a 15.sz. közepérõl származik , minden valószínûséggel segesvári bronzmíves mester munkája ( Kelemen Lajos) Írás nem látható rajta , a három érem ülõ evangélistát , trónoló uralkodót ( IV.Béla herceg ?)
és dicsfénnyel ellátott agnus dei -szimbólumot ábrázol ( Orbán Balázs )

trónoló uralkodó