 |
 |
| A helység neve 12.sz-i besenyő településre utal
.1332-ben
Besenszsed , Besenzd , 1448 Besenyiw - ként fordul elő az
oklevelekben. A Monumenta Vaticana szerint 1332-ben már
plébániatemploma van , papja Miklós : „Nycolaus sacerdos de
Besenczsed solvit VI antiquos et II lyliatos” (Entz) 1514-ben
Matios a plébánosa („ presbiter de
Besenew“)
Pusztuló falu . Sepsiszéki Nagy Balázs „ Székelyföld falvai a XX. század végén” c. könyvében úgy tudja 1996-ban ,hogy bár a hivatalos adatok 338 magyart és 4 cigányt tartanak számon , a lakosságnak mintegy fele cigány nemzetiségű . Felekezeti megoszlás szerint 328 református ,13 katolikus ,1 pedig evangélikus . Az 1966-os népszámlálás óta 100-al csökkent az itt élők száma. „ A magyarok fogyásának fő okozója a ma is zajló elvándorlás mellett a sok terméketlen házasság , mely jelenség a közösségre jellemző endogámiával is magyarázható” Sepsiszéki továbbá : „ Orvosi rendelő a faluban nincs...sürgősségi esetben egyetlen telefon áll” rendelkezésre .....„ Besenyőn két olyan létesítmény van ,melyekből az itt élőknek semmi hasznuk sincs. Egyik...a gyermektábor , ahová nyaranta az ország kőlönböző részéből érkeznek vakációzó iskolások ” a másik a víztároló ahol a főleg sepsiszentgyörgyi és brassói városlakók gyakran hajnalig tartó tivornyáinak lehetünk szem -és fültanúi... |
|
