Sepsikilyén unitárius temploma

  A Monumenta Vaticana  1332-ben , Kylien-ként említi először. Az 1567-es regestrum Kyllyen-t 22 kapuval jegyzi , míg 1591-ben Killiyenfalvaként szerepel az írásokban. Orbán Balázs rosszallóan jegyzi meg, hogy  „ nevét Benkő egy kissé erőlteve Sz.-Chiliántól származtatja." A falunak a 18. sz.-ban református és unitárius anyaegyháza is van . Később az unitáriusok megfogyatkozásával az anyaegyház székhelye Sepsiszentgyörgyre tevődik át. 

A megyeszékhely  ipartelepétől mindössze egy km-re fekvő falu 13.sz-i unitárius műemléktemplomáról híres . Az  eredetileg torony nélküli épület a  település 12.sz.-i temetőjére építetődött . Szentélyének északi oldalához egykoron kis méretű sekrestye is csatlakozott.  A 15. sz-ban  átépítésekre került sor, amikor  „ a félköríves apszist lebontották, helyébe a hajóval egyenlő szélességű, poligonális, boltozatos szentély került. A hajó falait megmagasították, a régi déli bejáratot befalazták, elé támpillért építettek. A szentélyhez új sekrestyét toldottak, a bejáratot élszedett, későgótikus kőkerettel díszítették. 

A szentély déli és délkeleti falaiba kőkeretes mérműves ablakokat helyeztek el. Az új déli bejárat csúcsíves portálján olvasható 1497-es évszám az átépítés idejéről tanúskodik” ( Máté László) A töredékesen megmaradt, díszítőfestéssel övezett szentségfülkén is ezt az évszámot olvashatjuk. 

  „Az 1802-es rendkívüli erősségű földrengés során a szentély boltozata leomlott, a falak megsérültek, a délkeleti mérműves ablak kőkerete teljes hosszában megrepedt. A földrengést követő helyreállítás újabb átalakításokhoz vezetett. A leomlott boltozat helyébe a szentélyt kazettás mennyezettel födték le, amelynek motívumai megegyeztek a hajó 1799-ben készített kazettás mennyezetének díszítményeivel.  A déli bejárat portálját kibontották, díszesen faragott köveit a harangtorony és az újabb déli portikusz építésénél falazóanyagként használták fel. A gótikus ablakok mérműveit befalazták, a nyílásokat lecsökkentették. A nyugati bejárat elé favázas, téglafalazású harangtornyot építettek. A templomot ebben a formájában szemlélhette Orbán Balázs a 19. sz.végén”- írja továbbá Máté László.

A hajó falait , valószínüleg a 14.sz.második felében, Jézus életéből vett jelenetekkel és a Szent László legendával díszítették . ( A falfestményeket 1885-ben Huszka József rajzolja le , felbecsülhetetlen értékű alapanyagot szolgáltatván ezáltal az utókor restaurátorainak . Id. Nemes Ödön 1896-ban tart róluk előadást a Kemény Zsigmond Társaság ülésén  „Néhány székelyföldi freskóról” címmel .  Ugyanitt ismerteti a derzsi, sepsibesenyői,  gelencei, bibarcfalvi, a székelydályai , valamint az erdőfülei és homoródszentmártoni falfestményeket . A Szent László-legenda utóbbi két ábrázolását ma már nem láthatjuk )  

Kilyén Szent László-legendáját az északi hajófalon találjuk . Részletes az üldözési jelenet : baloldalt dárdás,pajzsos,sisakos, páncélos magyar és kun sereg csap össze, ebből válik ki a hátrafelé nyilazó kunt üldöző glóriás László király alakja .(Összességében, a kun harcosok csoportja igen jó állapotban maradt meg )  

                                                             Copyright ©    Molnár Tamás  2006