„ A háromszéki Szacsva falu ódon, romladozó templomában 2000 nyarán középkori falfestményt tártunk föl Kiss Lóránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor segítségével. A 150 x 40 cm-es méretben föltárt festett falfelületen a középkori, magyar falfestészet sajátos ikonográfiai témájának, a Szent László legendának ún. Üldözés jelenete látható. A templomhajó északi falán, a szószékkorona és az orgonakarzat magasságában napvilágra került, 14. századi, al fresco technikával készült falfestmény töredék azt a helyi szóha-gyományt látszik megerõsíteni, miszerint a mai templom helyén egy korábbi, középkori kápolna állt.“

Jánó Mihály írását az Erdélyi Mûvészet 2001 évi 7. számában olvashattuk

Szsacsva református temploma

( Hlavathy Károly fotója )

A Brassó-Kézdivásárhely mûútról Sepsiszentgyörgy magasságában , a Rétyi-nyíren keresztül Kovásznára vezetõ 121-es jelzésû megyei útra térünk le. Rétyet elhagyva jobbra kanyarodunk és „ gyéren kavicsozott “ bekötõúton 6 km után érjük el Szacsvát . Az útviszonyok miatt 1989-óta szünetel a buszösszeköttetés ( mi 2003 nyarán úgy találtuk , hogy ennél rosszabbat már láttunk ...)

A Bodzai-hegyek és a Háromszéki-medence találkozásánál , a Szacsva patak völgyében fekvõ helységet 1567-ben Zachwa néven említik elõször az oklevelek , de Orbán Balázs egy , az 1442-es marosszentimrei csatában Hunyadi oldalán harcoló, szacsvai Gergelyrõl is tud már s ugyancsak megemlítendõ az a bizonyos Mihály , aki Bethlen Gábor kapitányaként szerez érdemeket s ezért a fejedelem szablyával, oroszlános címerrel és szacsvai birtokkal jutalmazza . ( Leszármazottai között tartjuk számon az elsõ magyar hírlap, a pozsonyi Magyar hírmondó ( indult 1780-ban ) szerkesztõjeként ismert Szacsvai Sándort , valamint a vértanúságot szenvedett Szacsvai Imre 1848-as országgyûlési képviselõt , a függetlenségi nyilatkozat szerkesztõjét .)

„Messze a falutól, fenn a Bodzafordulói-hegyek egy - a patakra benyúló - meredek hegyormán várat építettek maguknak az õseink. A Téglás árka és a Vár-patak fogják közre ezt a hegyormot. Itt állott Szacsva vára. A régészek egy 46x34 m átmérõjû tojásdad alakú mésszel rakott falmaradványt tártak fel, melynek kapubástyája is kivehetõ.“ A vár másfél méter vastag falaival része lehetett a háromszéki határvédõ várrendszernek , habár az ímént idézett Kisgyörgy Zoltán úgy véli , hogy „inkább a környékbeliek búvó és menedékhelye lehetett, mint a Bodzák felé vezetõ egyébként is nem jelentõs és erdõrengetegen át vezetõ út fedezésére épült erõsség.“

Sepsiszéki Nagy Balázs a „Székelyföld falvai a XX.-sz végén” I.kötetében ,1996 februárjában ezt írja a faluról „...legtöbb lakosa 1910-ben volt,ekkor itt 302-en éltek. Azóta a népesség száma folyamatosan apad” ( újabb adatok szerint, 2002-ben 130-an laknak a faluban , többségben reformátusok , akiknek évtizedek óta nincs helybenlakó papja .) Az üresen maradt házakat sepsiszentgyörgyiek vásárolták meg , néhány hétvégi ház is épült A közellátást a Peti csárda ,a falu egyetlen üzlet- és ivóhelyisége biztosítja .

A jelenlegi templom helyén középkori kápolna állt . „... mai formája az 1818-1827 között végzett átalakítások-kor alakult ki. Ekkor bontották le a középkori szentélyt, amelynek helyén és talán alapfalán az 1824-ben épült torony áll. Ezekben az években nyújtották meg nyugat felé a templomhajót, építették a déli bejárat elé a mai portikuszt és emeltek kõbõl támpilléreket a hajó négy sarkához.” ( Jánó ) A régi templom 15.sz-i harangja Eresztevényre került

Az 1791-ben készült késõ reneszánsz ,60 festett kazetttára osztott deszkamennyezetet az átalakítások alatt sikerült szerencsésen megõrizni. A „...négy osztatú vagy központi felépítésû”, rozettás , „sok esetben ún. olasz koszorúval keretezett kazettákat, gazdag inda vagy levéldíszítménnyel kitöltött, népi jellegû reneszánsz virágornamentika borítja” - írja Kónya Ádám .

A képre kattintva nagy felbontásban tekintheted meg a szacsvai mennyezetet.

A felvétel Az Ég Mennyezeti - oldalról származik.

„ A mûvészettörténeti irodalom mindeddig e kazettás, festett mennyezet alapján tartotta számon a szacsvai templomot. A most föltárt falfestmények viszont az eddig nem kutatott templomépületet a vidék és egyben a magyar mûvészettörténet olyan értékei közé emelik, mint a sepsibesenyõi, gelencei, székelyderzsi, sepsikilyéni templomok.” ( Jánó Mihály )

A Szent László-legendát ábrázoló falképsorozatok a 14-16 sz.-ban, fôként az egykori magyar határõrvidék falusi templomaiban maradtak ránk. Nincs két falképciklus, mely minden részletében megegyezne egymással. Lukács Zsuzsa 38 feltételezett,elpusztult vagy meglevõ képciklus összehasonlító táblázatát elkészítvén megnevezi az összes falképre jellemzõ hat jelenettípust :
1 kivonulás
2 csatajelenet
3 üldözés
4 birkózás (párviadal)
5 a kun lefejezése
6 pihenés

A legenda a Székelyföldön Gelence , Sepsibesenyõ , Sepsikilyén, Bibarcfalva, Bögöz, Székelyderzs, Székelydálya, Csíkszentmihály templomaiban is elõfordul .Több más erdélyi templomban ( Dés, Désakna, Páncélcseh , Nagyvárad , Ördöngõsfüzes ) tételezik még fel létezését a mészréteg alatt . A legenda alapjaként az a történelmi tény szolgál, miszerint : „1068-ban Gyula besenyõvezér Osul fõembere a Moldvában lakó besenyõkkel (~kunokkal~) és az úzokkal a borgói szoroson át Erdélybe,onnan a meszesi kapun át pusztítva Biharig hatol, majd Szatmáron át a Szamos mentén visszatér Erdélybe, ahol Salamon király,Géza és László hercegek a kerlési (vagy cserhalmi) ütközetben (Doboka vm) szétszórják seregét.” (Jánó)

Ide tartozik :

legújabb :

14. századi falképeket tártak fel a székelyföldi Szacsva középkori templomának külső falán

Szacsván csőstül jár a baj ( Kisgyörgy Zoltán riportja )

YouTube-videó Szacsváról

Szent László a Kárpát-medencében

Szent László király Diós István: A szentek élete c. mûvébõl

Szent László legenda Székelyföldi freskókon Dr.Flórián Csaba honlapján