Csíkszentmihály   ( Mihãileni )

         

                                                Csíkszentmihály róm.kat. temploma 

                           ( a fotó a www.muemlekem.hu  fotópályázatáról származik, rákattintva a kép forrásához jutsz )

        

     a képre kattintva a falu mûholdfelvételét láthatod

Gyergyóból jövet a 12-es jelzésű főútról Csíkrákosnál balra térve , Vacsárcsin keresztül érjük el . Csíkszeredából a 12A jelzésű, a Gyímeseken keresztül Moldvába tartó úton indulunk el és Csíkszépvíz érintésével közelítjük meg.

 

  „A falu Csíkszeredától 13 km-re északra a Rákos-patak völgyében fekszik. Nevét Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. 1910-ben 2453, 1992-ben 1604 magyar lakosa volt. “ írja a Wikipédia. A legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint Csíkszentmihály községben, - amelyhez közigazgatásilag Vacsárcsin és Ajnádon kívül a  tőle hat km. távolságra fekvő, domboldalakon szétszórt település, a színromán lakosságú Lóvész is hozzátartozik - 2002-ben 2086 magyar, 555 román és 1 német élt. 

A Sancto Michaele néven  jelentkező falunak az 1333-as pápai tizedjegyzék tanúsága szerint a XIV. sz. elején Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma lehetett, ugyanis ebben az évben papja, János 1 garast, később 3 banálist fizet a pápa adószedőinek.  (Beke: Az erd. egyházmegye  179.; Orbán: Székelyföld leírása II. 73.) ( Más források, ugyancsak a Monumenta Vaticanara hivatkozva az 1332-es évet jelölik meg az első említés időpontjaként .) 1539-ban Zent Mijhal, 1552-ben Zent Mihal  formában szerepel. ( Léstyán Ferenc : Megszentelt kövek I. 257  )  Az 1567-es regestrum 64 kapuval jegyzi.

A 2,5-3 m magas falakkal kerített , egyhajós templom , oldalán kapcsolódó sekrestyével a falu központjában fekszik . Csúcsíves stílusú, 10,36m hosszú, 6,62m szélességű szentélye a  nyolcszög öt oldalával zárul, sarkait támpillérek erősítik .Tengelye öt fokkal eltér a hajó hossztengelyétől . 

                              

      A templom alaprajza Gyöngyössy János : Székelyföldi vártemplomok c.könyvéből származik

                                                                               

                                                              Gyöngyössy János rajza

A szentély északi oldala középső bordájának gyámkövén a Hunt-Pázmán  nemzetség faragott címere látható, eredetileg vörös színű, tárcsaalakú pajzsba foglalt félholddal és valaha sárga színű, hatágú csillaggal. E nemzetség két tagja, Szentgyörgyi Zsigmond és Szentgyörgyi János, 1465-1467-ben Erdély vajdája volt.  Erre alapozza úgy K. Sebestyén József, mint Entz Géza azt a feltevését, hogy a templom építésének időszakaként az 1465-1467 közötti éveket kell tekintenünk.  

               Csíkszentmihályi templombelsõ    

                                                                           templombelső   

                     a keleti boltzárókõ, Krisztus szenvedésének szimbóliumaival 

                                                                                  a keleti boltzárókő

A szentélybordázatnak két boltzáróköve van. A keletin  Krisztus kínszenvedésének a szimbólumait, a kalapácsot, harapófogót és a szeget, míg a másikon a rózsát, Mária jelképét fedezhetjük fel. A szentély három csúcsíves ablakát valamikor a XVIII. sz-ban vagy a XIX.-ben barokkosították. A templomnak az 1731-es vizitációs jegyzőkönyv tanúsága szerint három oltára volt . A főoltáron akkoriban egy, az 1510 -1520 között fából faragott kiváló alkotás, a Szent Mihály szobra állott , melyet most a Csíki Székely Múzeum kiállításán tekinthetünk meg. Ma a főoltáron ugyancsak Sz.Mihály arkangyalnak a gonosszal vívott küzdelmét ábrázoló képét láthatjuk.

                       

                         templomkuelsoe.jpg (982447 Byte)

A  négyemeletes, karcsú, támpillérrel erősített építményen keskeny világító rések, legfelül pedig csúcsíves ablakok vannak. Nyugat felől kisebb körablakot is látni, jó 3 méterrel e fölött, övpárkányzárással ér véget a középkori toronyrész. 

 

Miután a tatárok1694 febr.13-án felégették a falut, a templom eredeti tornya is nagyrészben elpusztult. Megmaradt viszont az az 1687-ben öntött harang  - „ Fieri Curarunt in honorem sanctissime Trinitatis Johannes et Michael Sandor Anno 1687” -, amelynek ma is olvasható felirata feltehetőleg ugyanazt a Sándor Mihályt említi , aki az 1694. évi tatár rabságból való kiszabadulásáért hálából 1715-ben megmagasíttatja a feltehetőleg 1465-1467 között épült torony tatár pusztítás utáni maradványát.   

  

                                      

                               

A Szent Mihály - szobor 1936-os felvételére a Kriza János  Néprajzi  Társaság képtárában akadtam rá.   

 

 

 
                   

                      reneszánsz ajtó a torony alatt

            A külső toronybejárat kőajtóbéllete XVI. század végi, reneszánsz alkotás.

               

                   belsonyugati.jpg (568039 Byte)

A templomhajóhoz kapcsolódó, belső nyugati bejárat  XIII–XIV. század fordulójára tehető kapubélletét  az épület legrégebbi részeként tartjuk számon.  

Az 1930-as évek egyik templomfestésekor az északi hajófalon a karzat mellett csatajelenetet sejtető falfestmény-töredékek kerültek elő. (  Magyar Zoltán : Keresztény lovagoknak oszlopa ) A Szent László-legenda eme legújabb székelyföldi felbukkanását az akkori restaurátorok felületes munkája nagymértékben károsította. Lángi József 1997-ben egy további kisebb részletet tárt fel,mígnem 2005-ben az addig látható összes töredék konzerválása is megtörtént . „ A munkálatok során a cementes vakolatok eltávolítása után a felső regiszterben két kisebb töredékből egy nagy összefüggő festett felület bontakozott ki.” ( Jékely Zsombor-Kiss Lóránt : Középkori falképek Erdélyben )

                

Az északi hajófal képei , tehát a Szent László-legenda is, két sávban helyezkednek el. Az alsó regiszterben ugyanis, a legenda utolsó jelenete után , a Keresztrefeszítés és egy mára már nem azonosítható ábrázolás is helyet kapott . A falfestmények jelentős része pusztult el egy, valószínüleg 18.sz.-i ablaknyitás során.

                    karzatkep1.jpg (1329862 Byte)                       karzatkep2.jpg (840814 Byte)
 

A ciklus az északi fal ny.-i végében indul, a jelenleg feltárt töredéket az orgonakarzat mellvédje szakítja két részre.  A korláttól balra a lovon ülő László vértbe burkolt lába látható, alatta egy elesett kun vitéz törzse, a mellvéd másik oldalán a heceg lovának melső lábai maradtak fenn. 
      

      kunharcos.jpg (628220 Byte)

A hajó ablakának keletre eső oldalán a felső regiszterben a töredék egy földre borult megölt harcost ábrázol.  Itt feltehetőleg a csata és az üldözés további jelenetei rejlenek a mészréteg alatt.

 

                    laszlo.jpg (1208617 Byte)  

                                         Csíkszentmihály Szent Lászlója
 Az alsó regiszter újabban feltárt töredéke Szent László alakját őrizte meg, felső teste és finoman megfestett arca a lefejezés jelenetéből való, ugyanúgy mint a lány feje is.  A kép jobb szélén , egy fa alatt László gyönygysoros glóriájának pereme maradt meg, itt a pihenés lehetett megfestve. Bár ez a jelenet Derzsen és még sokhelyütt épebben maradt fenn, a szentmihályi László-legenda egyediségét a herceg mögött dárdára tűzött kun vitéz fejének ábrázolása jelenti.  ( bár arca elpusztult, a felső keretbe belógó süveg magyarázza valamikori meglétét .) E motívum a felvidéki Szepesmindszenten, Pónikon és Szentmihályfán fordul még elő, székelyderzsi változata elpusztult . (Jékely Zsombor-Kiss Lóránd : Középkori falképek Erdélyben)
                

                           kalvaria.jpg (985213 Byte)

Az alsó regiszter Keresztrefeszítés-jelenetének alsó és felső része erősen sérült. 

Jól kivehető még a Krisztus két oldalán álló Mária és Szent János apostol.

A jelenet hátterét sablonnal készített fehér csillagokból álló mustra borítja . Ez és a Szent László-legenda háttérdíszítése is szemmellátható bizonyítékai Balogh Jolán azon megállapításának, miszerint : a csíkszentmihályi templom falképei a derzsi templomot is kifestő műhely alkotásának tekinthető, ugyanúgy, mint  - Jánó Mihály szerint - a marosszentkirályi, csak másolatról ismert falképek is. „ A töredékek magas színvonala miatt a fennmaradt freskók teljes feltárása igen nagy jelentőségű volna” ( Jékely-Kiss i.m )

 

 

 

 

Rokon alkotásokként tarthatjuk számon még Felsőboldogfalva református templomának falfestményeit , valamint a homoródi erődtemplom régi szentélyének 1990-es években elpusztult keresztrefeszítés-töredékét is.

 

 

 

 

                 koezelkereszt.jpg (203707 Byte)

A csíkszentmihályi templomkertben található az a kőkereszt, mely eredetileg a madéfalvi 1764-es székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság  ( Siculicidium  ) emlékére a Vészhalmon állt.

         Olvasd el  KRISTÓ TIBOR írását a csíkszentmihályi kőkereszt történetéről .

 

    

 A templomnak 1502-bõl származó székely rovásírásos emléke is volt  : 

 „ Németh József címzetes kanonoktól, felcsíki esperestől tudjuk, hogy Csíkszentmihálynak is meg volt a maga rovásfelirata, bár ezt gyakran összemossák a csíkszentmártoni és csíkszentmiklósi felirattal, hogy kisebbítsék azt a kártételt, amelyet a nevezett feliratok elpusztítása jelent. Németh József, aki 1757-ig Csíkszentmihály plébánosa volt, elmondta, hogy a rovásfeliratok a templom kórusának régi deszkáira voltak vésve, majd ezeket tőle Cserei Farkas udvari tanácsos elkérte, Bécsbe vitte, s ott nyomuk veszett."  ( http://www.rovasirasforrai.hu )

 

 

       

                

 

 

IDE TARTOZIK :

Csíkszentmihály plébánosa : T. Tankó Szilveszter-László 

Postacím: 537200-Mihãileni-Ciuc 183., jud. Harghita
Tel./Fax: 0266-326.051 Mobil: 0744-176.018) 

A gyülekezet lélekszáma Szentmihályon : 843 

Szentmisék rendje: vasárnap: 10:30 és 17 órakor

                        (  forrás: a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja  )
           Kapcsolódó oldalak :

 

 

 

 

 

 

 

 

   vissza :  a főoldalra   a templomokhoz   az oldal tetejére

 

                                                                                                                              ©     Molnár Tamás    2009