" Az erdélyi szászok több évtizede tartó exodusa nyomán ma már szinte nem is találni olyan szász falut Erdélyben, ahol két-három öregemberen kívül még valaki németnek vallaná magát . A század elején még közel egymilliós romániai német közösségből ma már alig százezer lélek maradt szerte az országban. A Szeben megyei Almakerék esős időben alig járható, tizenöt kilométeres földút végén bukkan elő a semmiből, a falun túl már nem vezet semerre út. A világvégi településről azonban alig néhányan vándoroltak ki, a faluban a mai napig mintegy 150 fős német ajkú közösség él." (írta a Krónika 2002 okt.30 -án) |
Almakerék 2005 augusztus 3-án ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját |
Evangélikus templom
|
A falut a Segesvárt
Medgyessel összekötő 14-es számú megyei útról , Dánosnál
Szászszentlászló
irányába letérve közelítjük meg .
|
A
helység neve már 1305 -ben
,jelenlegi formájában, „Almakerek”-ként fordul elő . Anjou
Lajos 1349-ben Gyulafehérvárott kelt birtoklevele egy
bizonyos „Johannes”-t
„Malmkrag" birtokosaként nevez meg.
Arról
az Apafi
Jánosról van szó (1345-1374) ,
aki minden
bizonnyal a templomhajót díszítő festmények
megrendelője
is volt egyszemélyben. Az
Apafiak almakeréki családi templomát a Boldogasszony
tiszteletére szentelték. A templomot a
XV. sz.-ban megerősítik , falövvel kerítik .
Ezt Apafi Miklós 1447.évi végrendeletéből tudjuk meg, ugyanott, ahol unokáját, Mihályt –1440-1469- egyedüli örököseként nevezi meg. Ő,valamint felesége, Klára az oltár készíttetői. Alakjuk ezért Mihály arkangyal és (Assziszi) Szent Klára (1194-1253) társaságában, a Máriát üdvözítő angyalokkal egyetemben az oltár központi részén látható. Az oltár fölötti zárókövet is Apafi-címer díszíti . A XV. sz-i bástyákból a két északon fekvőt később lebontották , mára csak az alacsony kaputorony,ill.a lőrésekkel ellátott, négy emeletes harangtorony maradt meg.
| |
az erődített templom ( kattints a részletesebb ábráért ) |
A templom koragót bazilikális
rendszerben - három hajóval, a nyolcszög felével záródó apszissal,
románkori szokás szerint a főhajó tengelyében épített toronnyal
készült.
A szentélyt a XIV. sz.-ban gótikusan átépítik , a freskódíszítés 1390/1400-ból való. A reformáció idején ezek a képek szokatlan módon, bármi átfestés nélkül, teljes díszükben a falon maradtak . |
A hajó északi oldalának falfestményeit 1350 körülre lehet datálni, gótikus narratív-lineáris stílusben készültek. Erdély legnagyobb és legteljesebb ikonográfiai tematikájú, öt regiszterre osztott falfestményét látjuk magunk előtt, többemeletnyi magasságban , húsz méter hosszúságban. Az együttes 53 képből áll. |
A reformáció idején bemeszelt festmények restaurálását 1914-ben Szőts Imre építész és Veress Zoltán festő végezte el. Közép-Európa kisebb vidéki templomaiban gyakran találkozunk ezzel a stílussal, Erdélyben Homoródon (1300) Bögözön (14.sz. eleje) és Homoróddarócon (1370), a Szepességben Csécs és Zsigra templomaiban.
A szentély al secco technikával készült festményeit az 1400 körüli európai udvari gótika remekműveként tartjuk számon .Tematikáját tekintve tulsúlyban vannak a Jézus életét-, feltámadását és a Mária megdicsőülését abrázoló jelenetek. Meghatározó háttérszínük a sötétkék .
|
Almakerék evangélikus templomának felbecsülhetetlen értéke a XV. sz.-ból származó
Almakerék Mária-oltára ( a Civertan-stúdió felvétele ) |
A templom harangjairól szólván megállapíthatjuk, hogy a 15. sz derekának pár durvább kidolgozású példányával van dolgunk, melyeket nagyszebeni vagy segesvári , eredetileg bizonyára nem harangöntő foglalkozású rézműves mesterek készíthettek. Közülük elsőnek a
13-14 sz –ból származó nagyszebenit említjük, melynek vállán a köv.majuszkuláris
felirat található : + O REX GLORIE + UENI + CVM + PACE
A következő - (oldalán szőlőleveles-indás fríz húzodik) majuszkuláris felirata :
+O REX+
GLORIE+VENI+CVIM ( 14.sz vége Nagyszeben ) A következő durván öntött harang vállán sodrott bordakeretben minuszkuláris felirat : „ o rex. g(lori)e . veni. cv(m) . pace. anno. d(om)ini . m. cccc xxxx.1440 Nagyszeben ? A 155 kg-os harangot, melynek vállán sodrott bordakeretben üres feliratsáv fut körbe, az első világháború idején rekvirálják, a segesvári gyűjtőközpontból 1918-ban az MOB közbenjárása nyomán azonban kimentődik. Öntésének ideje a 14 sz. közepére-végére tehető , ugyancsak segesvári műhely alkotása . A sekrestye alatt található az Apafiak XVII. sz.-i kriptája . Itt volt eltemetve az utolsó erdélyi fejedelem , Apafi Mihály apja , Apafi György ( megh.1633-ban ). A síremlék , Elias Nicolai egyik korai (1635) műve 1916 óta a Magyar Nemzeti Múzeumban lálható . Míg 1941-ben a lakosság 65%-a volt németajkú, az 1949. évi 112 román család betelepítésével elkezdődő "új kolonizáció" nyomán Almakerék jelenleg kb.1200 lakosából még 160 tartja magát német nemzetiségűnek. Az istentiszteleteken átlagban 40-50-en vesznek részt . A gyülekezet papja 1993 óta a Türingiából áttelepedett Joachim Lorenz . Elérhetőség : Evangelisches Pfarramt A. B. MalmkrogJoachim Lorenz, Pfarrer-Diakon 557117 Mălâncrav Nr. 86 Jud. Sibiu, Románia telefon:+40/269/448641 mobil: +40/744/645473 hivatal: +40/745/191778 Fax +40/269/448641 E-Mail: malmkrog@ evang.ro A templom megtekintése végett a parókia szomsédságában található, 140-es szám alatt lakó Schlager családhoz kell fordulni.. ide tartozik : Fotók a Kárpátok. info oldalról Almakerékről , németül A Siebenbürger.de leírása
vissza
: a
főoldalra
© Molnár Tamás 2005- 2011
|